Új Dunántúl, 1945. március (2. évfolyam, 49-73. szám)

1945-03-18 / 63. szám

Ui D:iHliNTUL ttalmas DríeKlfiíüs nvim-nu meg a szanadsaiünaeD wsaroapi mszeioadasa irini A magyar népi felszabadulást hirdető magyar március jegyében fog állani az ■a ünnepi díszelőadás, melyet Pécs vá- •M magyar társadalma részére rendeznek március 18-án, vasárnap d. u. 4 órakor. Wkx előadás programmja a következő: 1. Erkel: Hunyadi L. opera nyitány, 2. Ünnepi beszéd: dr Szabó Pál Zoltán, 3. A Szabad Szakszervezetek egyesített férfikarának dalai, 4. Március üdvözlése vers. Előadja a szerző, Csuka Zoltán, 5. Madách Imre: A Civilizátor. Egy- felvonásos komédia Aristophanes modorában. _ 6. A Magyar Kommunista Párt szava­lókórusának előadásában Petőfi: Feltámadt a tenger Ady: Csák 'Máté földién versek 7. Történelmi élőkép, 8. A Szózat. Énekli a közönség. A vasárnapi márciusi szabadságünnep ■agy műgonddal összeállított műsora iránt városszerte igen nagy az érdeklődés, ezért a rendezőség kéri a város közönségét, kofíy jegveit a színházi pénztárnál min­denki ideiében biztosítsa. — A díszelő­adás művészi záróakkordja lesz az idei megy márciusi emlékeztetőnek. i román mfnisz^ereinök egyen- logusaooi es megériésf im az eszalerdetyi magyaroknak Bclgrádból jelentik: A belgrádi rádió a. bukaresti rádióra hivatkozva közli, hogy kedden nagy ünnepségek zajlottak ie a román kormány jelen­létében Kolozsvárott, Északerdélvnek Romániához való visszacsatolása al­kalmából. Az ünnepség alkalmával el­hangzott beszédében Groza román atiniszterelnök emlékeztetett az el­múlt eszfend') történelmi esemé-nve1- re, majd rátért a Magyarország és Románia között fennálló ellentétek­re. Hálával emlékezett meg a Vörös Hadsereg felszabadító hadjáratáról éa hangsúlyozta, hogy á szövetségc- aak csak azzal a feltétellel járultak hozzá Északerdély visszacsatolásá­hoz, ha Északerdély lakosságának j minden rétege, nemzetiségre és vak | Utara való tekintet nélkül egyenlő ; jogokat fog élvezni a jövőben. A ro­mán kormány az ország minden ál­lampolgárának emberhez méltó élet­feltételeket akar biztosítani. Az er­délyi magyarok szabadon használhat­ok oyehüket, megtarthatták i ••létükét és különböző népi szoká- aaikat. A román rádió hozzáfűzte, hogy a | megértés szellemének megfelelően a j kolozsvári ünnepségeken magyar be- , azédek is hangzottak el. 5.000 Midi ignm'fnpfäs uaoaiM lei a 3. amurinál hadsereg Belgrádból jelentik: A belgrádi rá- dtó jelentése szerint a 3. amerikai hadsereg mellé kirendelt egyik szö­vetséges haditudósító írja a követke­zőket: „Körülbelül 5000 felszabadított külföldi kényszermunkást — férfit és •öt vegyesen — láttam megérkezni a mi sorainkba. Egy Mariupolból szár­mazó orosz asszony mondja, hogy 14 ■apja bolyongtak étlen-szomjati. A ■fanét parasztoik juttattak itt-ott cse­kély eleimet a számukra. Á lelszabadított külföldi rabszol- ük testileg teljesen kimerült benyo­mást tesznek, de a visszanyert sza­badság tudata mégis boldogságot va- •Émolit arcukra. Egyelőre az ameri­kai katonai hatóságok vették gondo- ■áeukba a külföldi kényszermunká- aokaL hogv annakidején kit-kít a ha­ltjába szállítsanak.” L. Galorszlíy professzor: A Ve rcs Hadsereg hátországa A Vörös Hadsereg ragyogó győzelmei, a irály?'.- a hitleri N-'me'országot már a szakad.-a szélére ! szították, sohasem let­tek volna elérhetők ha a szovjet-hátor­szág nem aratott volna fényes győzelmet a német-hátország felelt Ezt a gazdasági győzelmet a szovjet nép 1941 —1942-ben, hihetetlenül nehéz viszonyok közepette készítette elő. Ismeretes, hogy a fém és a fűtőanyag a háborús-gazdaság fundamen'uma. 1941— 1942-ben pedig, a németek kezébe kerül­tek azok a szovjet-területek, amelyek a háború elölt a Szovjetunió egész szén és fémteraielésének kétharmadát adták Ne­héz túlbecsülni ennek a ténynek a jelen­tőségét! A legkülönbözőbb tűzfegyverek­ben óriási számbeli fölénnyel rendelkező ellenség Moszkváig és Leningrádig nyo­mult előre. Élet és halál kérdése volt a Szovjetunió és az egész haladó emberiség számára a szovjet-ipar azonnu.i gigászi fellendíiése hogy elláthassuk a Vörös Hadsereget az elengedlieieflpuii, szüksé­ges Ivtatma.s erejű tűz-gepeákel. S éppen ebben : időben vesztette el a Szovjet­unió áll: -.nháztartása ipari területének ama r'.izé , mkiy a fénitermelés kétharmad részét íeido gozla. 1941 őszétől kezdve a szovjet-gépipari és hadiüzem -k „moz­gási) i." voltak, átszállították azokat a távoli mögöttes területre. Majd, az ellen­ség átvágta a szovjetország legfontosabb vízi országútját, a Volgát és ezzel meg­akadályozta a bakéi kőolaj szállítását úgy a front, mint a hadiüzemek számára. A Szovjetunió legjobb termőföldjéből több millió hektárnyi került az ellenség kezébe: Ukrajna a Don-mente, a Kubán, Észak-Kaukázus es így lovább. A Szovjet­unió elvesztette vasútvonalainak kéthar­madát. A vasúti közlekedés megmaradt részinek kellett a lehető legrövidebb idő alatt egy millió kétszázezer vagon terhei keletre szállítani és ezzel egyidejűleg biz­tosítani a csapatok stratégiai felfejlődé­sét. Sok millió munkást bevontak a had­seregbe és ugyancsak néhány millióra rú­gott azoknak a szakmunkásoknak a szá­ma, akik az üzemek elszállítása miatt ideiglenesen nem végezhettek termelő munkát. A Szovjetunió saját erejéből küzdötte le ezeket a nehézségeket, mivel a szövet­ségesektől kapott anyagi segítség, főleg a háború első szakaszában, a háború szükségleteihez viszonyítva úgyszólván jelentéktelen volt. Egyedül viselve a hit­leri Németország ellen vívott háború min­den terhét, a Szovjetunió sajal erejéből nagyon rövid idő alatt olyan hatalmas erejű hadiipart létesített, amely biztosí­tani tudta a Vörös Hadsereg történelmi győzelmeit, megmentve ezáltal az euró­pai civilizációt a fasiszta barbároktól A Szovjetuniónak egyidejűleg három órirr/ gazdasági feladatot kellett végre­hajtania: a működő üzemeket es gyári­kat hadiüzemekké átszervezni, az ellen­ségtől veszélyeztetett területeken lévő üzemeket elszállítani keletre, az ország belsejébe és új hatalmas, korszerű hadi­üzemeket létesíteni. Ezeket a felada'okat a lehető legsürgősebben kellett végrehaj­tani, mert a háború sorsát hónapok, de esetleg hetek döntötték el. S míg Angliá­nak és Amerikának a háború folyamán két év állt rendelkezésére, hogy termelé­süket a háború követelményeinek megfe­lelően átszervezzék, a Szovjetunió ezt a feladatot megoldotta 3—4 háborús hónap alatt. A hitleri Németország átszervezte egész gazdaságát a modern háború követelmé­nyeinek megfelelően már néhány évvel azelőtt, hogy meglepetésszerűen megro­hanta a Szovjetuniót. Nagy tartalékokat halmozott fel a legfontosabb nyersanya­gokból és azonkívül felhasználta a Szov­jetunió elleni háborúban egész Európa, sőt nemcsak Európa nyersanyag tartalé­kait. Az európai vazallus, megszállt és az úgynevezett „semleges“ országokból Né­metország „ágyútölteléket" szállított a front és sok millió rabszolgát hadiipara számára. Németországban, s a német-megszállta területeken 1941—1942-ben ötszörannyi acélt dolgoztak fel, mint a Szovjetunió­ban, több munkás dolgozott, több volt a nyersanyag, fűtőanyag, gép és különböző üzem és gyár. S a szovjet-nép mégis elérte azt, hogy gyökeres változás állott be a háború me­netében. A német fasiszta csapatok előh­ív tecbnikai fölénye megszűnt. A szovjet hadigépek teljesen átvették az uralmat a harctereken. Nézzük meg, hogyan történ­hetett ez meg, miben gyökeredzik a Vörös Hadsereg bátorságának eme rendkívüli «reje. Mi a titka a Szovjetunió által Né­metország felett aratott gazdasági győze­lemnek? Mindenekelőtt, s ez még jóval a háború előtt, az ötéves tervek idején ment vég­be, — az ország” gyökeres társadalmi és technikai átépítése A szocializmus győ­zelme az egész gazdaság teljes iparosítá­sát, a mezőgazdaság kollektivizálását és általános kulturális forradalmat, a szov­jet állam gigászi méretű politikai, társa­dalmi, gazdasági és ipari fejlődését je­lentette. Ilyen módon a Szovjetunió ha­talmas alapot teremtett a hadi-gazdaság­nak a háború folyamán való kifejleszté­sére. A szovjet rendszer és a szocialista gaz­daság lehetővé tette, hogy a legnagyobb fokú racionalizálás alkalmazásával hasz­nálják ki az ország anyagi és emberi erö- tartalékait, rendkívüli következetességgel alárendelve az ország egész gazdasági életét a front ellátása nagy feladatának. A szovjetrendszer tervszerű gazdasága lehetővé tette, hogy a nép minden erejét az ellenség legyőzése nagy feladatának elvégzésére mozgósítsák. A szovjetrend szülte a munkás, paraszt és a szellemi munkások tömegeinek mun­ka-hőstetteit. A dolgozó tömegek valóban önfeláldozó, hősies munkával küzdöttek le az összes nehézségeket és vállaltak minden nélkülözést a győzc'em eléréséért Minden ipari üzem és vállalat tulajdo­nosa a szovjetállam. A föld, a föld méhe, a bankok, vasutak stb. színién a nép, vagyis a szovjetállam tulajdonát képezik. Bármely üzem munk.atervét és termelését bármikor gyökeresen meg lehet változtat­ni az állam szükségleteinek megfelelően. A szovjeíállamot üzemeiben nem akadá­lyozzák a magántulajdonban levő terme­lőeszközök szűk keretei, sem a monopóli­umok, vagy az egymással versengő magán­cégek, amelyek csak a saját hasznukért versenyeznek és leggyakrabban nagy ká­rokat okoznak az állam, a nemzetvéde­lem érdekeinek. A szovjetállam szerveinek nem kell vitatkozniok a különböző magánvállala­tok megbízottaival az árak, az adók, a jövedelem kérdésében, nincs szükség arra, hogy rábeszéljék egyik vagy másik válla­latot arra, hogy megváltoztassa mintáit, ha az adott vállalat ezt nem találja elég­gé jövedelmezőnek s nem kell összeegyez­tetnie az egymással versengő vállalatok, bankárok, közlekedési és szállítási esz­köz tulajdonosok ellentétes érdekeit sem. A szovjet államnak nem kell kérle'ni az egyes magánvállalatokát, hogy kezdjék meg szabadalmazott találmányaik gyár­tását. A Szovjetunióban nem ismerik a magántulajdonnal kapcsolatos úgyneve­zett „kereskedelmi titkot“. A gyakorlati találmányok a Szovjetunióban soha sem hevernek kihasználhatatílanul, az állam azonnal megvásárolja azokat és megkezdi gyártásukat. A Szovjetunióban az álla­mi rendelések elvégzésénél az egyes üze­mek között egymás kölcsönös segítésének elve uralkodik. ■ Haladéktalanul és tervszerűen terjesz­tik és népszerűsítik azokat a munkaesz­közök, vagy módszer tökéletesítéseket, amelyeket az egyes üzemek feltalálói egy­szer sikeresen alkalmaztak. A szovjet rendszer alatt nagyon fölvirágzott a tu­dományos-technikai tervező gondolat. Eb­ből fakad az a tény, hogy a szovjet gép­tervezők ragyogó győzelmet arattak a német feltalálók felett a fegyvergyártás terén. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a szovjet feltalálók, géptervezők működése kizárólagosan a szovjetállam érdekeinek van alárendelve, viszont a szovjétállam minden módon elősegíti és támogatja ezek munkáját. A Szovjetunió dolgozói minden* meg­tesznek, hogy többet és jobban dolgozza­nak, mint a háború elötü A háború alatt a hadiüzemekben a munkatermelékefaysé- gc két és félszeresére emelkedett a mező- gazdaságban, a kolhozokban pedig egy és fél — kétszeresére. S ebben a legfonto­sabb az, hogy ezeket a nagyszerű ered­ményeket nem egyes, kiváló munkások, hanem a fiatal munkások és munkásnők milliói érték el, akik nemrég jöttek a hadiüzemekbe. A szovjethazafiak erőt és fáradságot nem kímélve dolgoznak szovjet hazáju­kért. Ezzel magyarázható az a csodá­latos tény, hogy ha a háború előtt vala- mily szakma elsajátítására két év volt szükséges — most erre néhány hónap elegendő. A szovjetállam óriási gazdasági ereje és a szovjetnép tömegeinek hősies munká­ja tették lehetővé, hogy a Szovjetunió a háború néhány hónapja alatt egész gazda­ságát átépítse a háború követelményei­nek megfelelően. Mert a Vörös Hadsereg hátországának ereje, ugyanúgy, mint ma­gának a Vörös Hadseregnek az ereje is a szovjet rendszer szilárdságában, a szov­jet-nép teremtő erejében rejlik. I Vasárnap, 1945 március 18. rövid Táviratok KONSTANTIN SZIM0NOV OROSZ ÍRÓ KÖNYVET ÍRT JUGOSZLÁVIAI ÉLMÉNYEIRŐL Moszkvából jelentik: Konstantin Szimonov híres orosz író, aki mint haditudósító érkezett az orosz csa­patokkal Jugoszláviába, „Jugoszlá­viai naplóm" címmel könyvet írt a délszláv népek között szerzett élmé nyeiről. Meleg barátsággal és csodá lattal emlékezik meg a délszláv né pék szabadságszeretetéröl és hős életszemléletéről, Tito narsallról é a jugoszláv hazafiak . öbbi katorm vezetőiről. Külön fejezet szó! a 1‘ éves Mirko Nikolics partizáp höstet tejről, aki bátorságával megmentett egy orosz pil'ótát. A könyv a leszkováci események­kel zárul, ahol a jugosz'áv hazafiak és a bolgár csapatok egyesüllek a némei hódítók kiűzésére. ME€KÍN70TT FRANCIA HAZAFIAKAT MENTETT MEG A VÖRÖS HADSEREG Moszkvából jelentik: Az Izvesz- tija jelentése szerint az Odesszából hazainrlitott felszabadított francia hadi­foglyok között van a francia e!l nállási mozgalom hmom tagja, akik a Nemzet­közi Vörös Keie-;:t bizottsága előtt mu­latták meg az égési sebek maradványait, amelyeket a Gestapo kínzása hagyott testükön. A KOPENHÁGAI MAGYAR KÖVET SVÉDORSZÁGBA MENEKÜLT Stockholmból jelentik: A kópén- hágai magyar követ. Reviczky Ist­ván a követség személyzetével Svéd­országba érkezeit, miután motorcsó­nakokon menekültek el Dániából. AZ ANGOL TJZ TONNÁS BOMBÁK HATÁSA MINDEN EDDIGIT FELÜLMÚL Londonból jelentik: A légügyi mi­nisztérium jeleniése szerint az angol légierő megkezdte a tíz tonnás bom­bái; használatát. Az új típusú bombák robbanóereje felülmúlja az összes ed­digi bombatípusokat. Ezek a bombák 5.0C0 kilogrammal súlyosabbak azok­nál a bombáknál, amelyek elsüllyesz­tették a Tirpitz német zsebcirkálót és átfúrták a bergeni német búvár- hajó-támarzpont vasbelonLiIát Az an­gol légierő négy évvel ezelőtt kezdte használni az 1 tonnás, három évvel ezelőtt a 2 tonnás, 1943-ban a 4 ton­nás cs 1944-ben a 6 tonnás bombá­kat. A 10 tonnás bomba hosszúsága 6 méter és átmérője 1 méter. Egyedül a Lancaster-bombázók képesek vin­ni a 10 tonnás bombákat. Egy-egy megrakott Lancaster összsúlya * bombateher Ir-’obára elöli, 30 tonnát tesz ki. ÍVOD/.;:IMA SZIGETE AZ AMERIKAI CSAPATOK KEZÉN Londonból jelentik: Hivatalosan jelentik, hogy Ivodzsima szigetét telje­sen megtisztították az amerikai csapa* tok. A szigeten lefolyt harcokban 20.000 japán katona esett el, AZ EGYESÜLT BRIT KIRÁLYSÁG HÁBORÚS VESZTESÉGEI Londonból jelentik: Croft brit had' ügyi államtitkár kijelentette, hogy * brit dominiurnpk összvesztesége ha­lottakban, sebesültekben és foglyok' ban ezideig 1,043.000-et tesz ki. Ez' zpl szemben a németek vesztesége lényegesen nagyobbak, ha tekintetbe vesszük, hogy az 1944 június 6-i pari* raszállás óta a német hadifoglyod száma meghaladja az 1 milliót. KOISO JAPÁN MINISZTERELNÖK BORÚLÁTÓ NYILATKOZATA Londonból jelentik: A tokiói/*" dió jelentése szerint Koiso japán mim5*" tereinök kihallgatáson jelent meg * császárnál. A kihallgatás után a kőv®1' kező nyilatkozatot tette: „Japán hely­zete válságos. A most folyó harcba* Japán sorsa forog kockám" ••*• ' '

Next

/
Thumbnails
Contents