Új Dunántúl, 1945. március (2. évfolyam, 49-73. szám)
1945-03-02 / 50. szám
2 Péntek, 1945 március X UJ DUNÁNTÚL RÖVID T AV1RAT0K frrfí A MOSZKVAI FRANCIA NAGYKÖVET ÁTADTA MEGBÍZÓ- LEVELÉT KALININ ELNÖKNEK Moszkvából jelentik: Franciaország ni moszkvai nagykövete, Catroux tábornok átadta megbízólevelét Kalinin államelnöknek. Az ünnepi aktusnál jelen volt Dekanazov helyettes külügyi népbiztos is. UJ KOROSZTÁLYOK MOZGÓSÍTÁSA FRANCIA- ORSZÁGBAN Parisból jelentik: A francia kormány elhatározta, hogy az 1940— 41 42-es korosztályt mozgósítja. Ezeknek a korosztályoknak a mozgósított jai számbelileg kevesebben vannak, mint a középkorú korosztályok behívott katonái, mivel a 23—25 éves fiatalemberek nagy részét a németek kényszermunkára deportálták. Akik megmenekültek a deportálás elől, a francia partizánok soraiba szegődtek és mint az ellenállási mozgalom hár- eosai fognak résztvenni a Németország elleni háborúban. BIDAULT LONDONI TÁRGYALÁSAI KÜLFÖLDI ÁLLAMFÉRFIAKKAL Parisból jelentik: Bidault francia külügyminiszter londoni tartózkodása olatt megbeszéléseket folytatott Benes elnökkel, Ripka, csehszlovák miniszterrel, valamint a londoni norvég és holland kormány külügyminiszterével. AMERIKAI ÉS SZOVJET SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG PARISBAN Parisból jelentik: A francia fővárosba amerikai és szovjetorosz szak- szerveteti bizottság érkezett. A kül- földi vendégeket a francia szakszervezetek és a Nemzetközi Munakügyi Szövetség képviselői fogadták. A LENGYEL CSAPATOK DLSZFEL V ONULÁST RENDEZTEK VARSÓBAN Moszkvából jelentik: A lengyel csapatok kedden díszfelvonulást rendezlek Varsóban. A felvonulást 100 000 ember nézte végig. Az emelvényen helyet foglaltak az ideiglenes lengve! kormány tagjai, a lengyel demokrata pártok képviselői, Zsimersz- ki, a lengyel erők parancsnoka, Lebedev szovjet na,gyövet és a Vörös Hadsereg képviselői. A lelkes tömeg megéljenezte a jó felszereléssel ellátott lengyel gyalogság csoportját, »mely után a tengerészek, majd a tüzérségiek következtek, mialatt a tér fölött a lengyel légierő gépei keringtek. SZÓFIA VOLT RENDŐRFŐNÖKE A VÁDLOTTAK PADJÁN Bclgrádból jelentik: Szófia volt rendőrfőnökének, Anton Kozarovnak a pere most foly:k a szófiai néptör- vénvszek előtt. Kozarov elismerte, hogv Cankov ismert németbarát politikus köréhez tartozott és szoros kapcsolatai voltak a Gestapoval. Elszánt küzdelmet telytatott a bolgár partizánok ellen és külön megszervezett detektívcsoporttal figyeltette a szöf'ai szovjetorosz knvetség tagjait. Kozarov nem tagadta, hogy a bolgár baloldali mozgalmak elfogott tagiait kegyetlen kínzásoknak vetették alá a rendőrségen. Az egész bolgár közvélemény nagy érdeklődéssel tek'.it a német megszállók volt pri- bék'ének elitéltetése elé. KILENC NAPOS ÁJTATOSSÁG PARISBAN LISTE TXI SZENT TERÉZ TISZ1ELETÉRE Parisból jelentik: Lisieuxi Szent Teréz ereklyéinek egy részét Parisba szállították, ahol bíboros jelenlétében kilencnapos ájtatos'ágot és vallási ünnepséget tartanak a normandiai szent tiszteletére. Mint ismeretes, XII Pius pápa tavaly Franciaország második védőszentjének nyilvánította Terézt. í m mm lenes és iiMaios mm Értekezlet a három Szövelségcs Nagyhal« om, a Szovjetunió, az Egyesüli Államok Nagv- bntannia vezető államíérltai kozott a KRIIMBkIV Araikor a Nemzeti Egység Ideiglenes Lengyel Kormánya a fenti irányelveknek megfelelő módon megalakult, akkor a Szovjetunió kormánya, amely most a jelenlegi Ideiglenes Lengyel Kormánnyal tart lenn diplomáciai kapcsolatot és éppúgy az Egyesült Királyság Kormánya, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormánya felveszi a diplomáciai viszonyt az új kormánnyal, a Nemzeti Egység Ideiglenes Lengyel Kormányával. Követeket váltanak, akikpek jelentései alapján az illető kormányok értesülést nyernek Lengyelország helyzetéről. A három kormány vezetőinek az a véleménye, hogy Lengyelország keleti határa a Curzon-vonal mentén haladjon, bizonyos esetekben 5—8 km-es kiigazítással Lengyelország javára. A három kormány vezetője elismeri, hogy Lengyelország területének jelentékenyen növekednie kell északon és nyugaton. Az a véleményünk, hogy e növekedés méreteiről, amikor a kérdés időszerűvé válik, kikérik az új lengyel kormány, a Nemzeti Egység Lengyel Kormányának véleményét és azután Lengyelország végleges nyugati határának megállapítását a békekonferenciáig elhalasztják." Vn. JUGOSZLÁVIÁRÓL Szükségesnek találjuk, hogy Titö marsallnak és dr Subasicsnak azt javasoljuk, hogy haladéktalanul léptessék életbe a közöttük megkötött egyezményt és ezen egyezmény alapján alakitsák meg az Ideiglenes Egyesült Kormányt. Az értekezlet azt is elhatározta, hogy javasolni fogja az új jugoszláv kormánynak hogy megalakulása után rögtön nyila !'■ " tassa ki: 1 hogy a Jugoszláv Nemzeti Felszabadítás Ájrtifasiszta Vécséja (Ideiglenes Nemzetgyűlés) kiegészítendő az utolsó jugoszláv Szkupscsína azon tagjaival, akik nem kompromittálták magukat az ellenséggel való egyflMmüködéshen. Ilyen alapon olyan szervezet log lmrejönni, amelynek Ideiglenes Parlament lesz a neve; 2. hogy azon törvényeket amelyeket a Nemzeti Felszabadítás Antifasiszta Vé- cséje elfogadott, az Al'kotmányozó Nemzetgyűlésnek kell jóváhagynia. Az értekezlet általánosságban megtárgyalt más balkáni kérdéseket is. | VML A KÜLÜGYMINISZTEREK TANÁCSKOZÁSA A konferencia folyamán, annak egész időtartama alatt a kormányfők és a külügyminiszterek mindennapi tanácskozásán kívül, naponkinti tanácskozások folytak a három külügyminiszter között is, amelyeken tanácsadóik is resztvettek. E tanácskozások rendkívül hasznosaknak bizonyultak és az értekezlet megegyezésre jutott abban, hogy a három külügyminiszter közötti rendszeres konzultáció céljából egy állandó szervezet hozandó létre. Ezért a külügyminiszterek ezentúl oly gyakran fognak tanácskozni, amilyen gyakran erre szükség lesz, valószínűleg minden három-négy hónapban. A tanácskozások sorrendben, a három fővárosban fognak lefolyni. Az első tanácskozás Londonban lesz, az Egyesült Nemzeteknek a Biztonság Nemzetközi szervezetének megalakítására összehívandó értekezlet után. IX. EGYSÉG A BÉKE MEGSZERVEZÉSÉBEN, VALAMINT A IIABORÜ VEZETÉSÉBEN Krimi tanácskozásunk újból megerősítette azt a szilárd elhatározásunkat, hogy y\. megőrizzük és fokozzuk a háború utáni Mjr békés időszakban céljainknak és cselekvéseinknek egysegét, amely a jelenlegi háború alatt az Egyesült Nemzetek győzelmét lehetővé és kétségtelenné tette. Hisszük, hogy ez kormányaink szent kötelessége népeik iránt valamint a világ összes népei iránt. Csak akkor fog a három ország é< az összes békeszerelö népek között az együttműködés folytatódni és növekedni, a kölcsönös megértés mélyülni, csak akkor valósítható meg az emberiség legmagasabb törekvése: a tartós és huzamos béke, ha az, — amint azt az Atlanti Okmány mondja — „olyan helyzetet fog biztosítani, amelyben minden országban az egész nép úgy élhet, hogy nem ismeri sem a léteimet, sem az Ínséget." Az ebben a háborúban elért győzelem és a tervezett nemzetközi szervezet megteremtése az emberiség története során az eddig legnagyobb lehetőséget nyújtja arra, hogy már a legközelebbi években létrehozzuk az ilyen béke legfontosabb feltételeit. Roosevelt, Churchill, Sztálin. A világpolitikai eseményeket nemcsak az irányított sajtón és rádión át, hanem a mélyebb gyökereiben is figyelemmel kísérők bizonyára emlékeznek még rá, hogy a jelenlegi világháború előkészítésének diplomáciai betetőzése a „hármas paktum", illetve az egyes kisebb államoknak ahhoz való csatlakozása volt. A hármas paktum lényege, hogy Németország, Olaszország és Japán szövetséget kötöttek az európai, afrikai és ázsiai nagytereknek hármuk vezetése alatti megszervezésére, ami magyarul e három hatalomnak a jelzett területek fölötti korlátlan uralmát jelentette volna. A kisebb államoknak a hármas paktumhoz való csatlakozása pedig azt jelentette, hogy ezek nem gördítenek akadályt a három nagyhatalom törekvései elé, sőt szükség esetén segíteni fogják őket. E kisebb államok közé került — az akkori kormány és pártja rövidlátásából — Ma-' gyarország is. Amikor a hármas paktumhoz leendő csatlakozásról szóló javaslatot az akkori kormány a magyar parlament elé hozta, egyedül a Független Kisgazda-, Munkás- és Polgári Párt szavazott ellene, mert jól látta, hogy e csatlakozás következménye az országnak oktalan háborúba keveredése lesz. Azóta a németeknek és a magyarországi szélsőjobboldaliaknak szemében állandó szálka volt a Kisgazdapárt. Még nagyobb lett a fölháborodás a Kisgazdapárt e'len, amikor kitudódott, hogy a párt egy ú. n emlékiratot, memorandumot készített és juttatott el az akkori magyar kormányhoz s fez a memorandum valamikép kijutott a svájci sajtóba s on-, nan a szövetséges ha'almak sajtójába is Lett nagy fölháborodás a kormánypárti és szélsőjobboldali berkekbenl Hazaárulással, angol- és zsidóbérencséggel, bol- sevizmussal stb. vádolták a Kisgazdapártot. S amikor a németek 1944 márc. 19-én, HMövetsegeMk" megszállták MaMi voi; a KispazÉpárl memcraiiriumában.ame'yne^ a'apján a naciK hazaárulássá! és holsevizmusía: vádollak a párioi ? gyarországot, elsők közt tartoztatták le a Kisgazdapárt ama vezetőit, akik kellő időben el nem rejtőztek, október 15-e után pedig sorra került azok letartóztatása és internálása is, akik elérhetők voltak. Az első csoportban voltak Bajcsy- Zsilinszky Endre (akit össze is lőttek), Nagy Ferenc és Szcntiványi Lajos (aki még ma is németországi fogságban van), a második csoportba későitek a párt vidéki vezetőemberei. Erről a nagyközönség előtt ismeretlen szövegű memorandumról óhajtanok röviden tájékoztatni olvasóinkat. Á F'üggetlen Kisgazda-, Munkás- és Polgári Párt memoranduma három főrészre osztható: I. Magyarországnak semleges, vagy legalább is nem hadviselő álláspontra helyezése, II. a polgárháborús tünetek (a menekültekkel és zsidókkal való embertelen bánásmód) megszüntetése, a különféle, főkép az újvidéki atrocitások erőteljes megtorlása, III az alkotmányos /ogrend helyreállítása (a polgári és katonai hatáskörök alkotmányszerinti szétválasztása, a vezérkari főnökség alkotmányellenes betöltésének megszüntetése, a vezérkari főnök külön hadbíróságának eltörlése, a hadműveleten kívül a főparancsnoknak a honvédelmi miniszter alá rendelése, az ú. 8. defenzív osztály s a vezérkar személyi átszervezése, a magasabb katonai állások revíziója, á magyar alkotmány polgári egyenjogúság elvének helyreállítása, addig is a zsidótörvények emberséges végrehajtása s a gyűlölködő, uszító propaganda kíméletlen elfojtása stb. 1. Az L részben kb a következők vannak: 1. Magyarország a háborúban való rész- • vétellel semmit nem■ nyerhet, de mindent elveszíthet. 2. Alkotmányellenesen vitte a kormányzat háborúba az országot, mert a parlament előzetes tudta nélkül üzent hadat. 3. A hármas paktumhoz való csat' lakozás se kötelez bennünket hadbctlh pésre. meri a csatlakozási szerződés *ie' rint csak akkor vagyunk köt elesek, h* egy, a szerződő (eleken kívüli állam tn°8 támad bennünket, márpedig sem Ném*' országot, sem különösen bennünket se támadott meg (nyílt utalás arra. boti Kassa állítólagos oroszok általi bomb»' z-ásának hírét a Kisgazdapárt nem ,,r tóttá hitelesnek). Mindezek alaptan * Kisgazdapárt sürgősen követeli,' hogy J kormány az országot hozza sernlegfSi vagy legalább is nem hadviselő állapoll“ b magyar katonaságot és felszerelést <>* vesztegesse a határoktól többezer kí,°' méterre, hanem hozza az ország határár» A Kisgazdapárt vezetőiből álló küldőt1' ségtől a memorandumot Krí,rny M'kio* miniszterelnök vette át. Valószínű, ho<’ nem nagyon örült neki, mert bár ig»z’ adott a benn foglaltaknak, de nem t"'1* a megvalósításukhoz fogni Nem is eC' gedte, hogy a sajtó foglalkozzék a morandummal. Nem maradt azonban tok * politikai körökben annál több* tárgyalták Valószínű, hogy Svájcba <* ’ Kdí/ay-kormány juttatta el a sajtóból remélve, hogy, ha a szövetséges hatal®’** tudomást szereznek ily mozgolódásról*3 valamikor javára válhatik az ország0» Bizonyos, hogy e memorandum is hoz»»' járult ahhoz, hogy ma jelentős részt vf hét a Kisgazdapárt a politikai életb®^ A Sz/ó/ay-kormány , annál szigorúbb» hárnl a Kisgazdapárttal, szabadjára ení00 te a szélsőjobboldali sajtó korlátlan ** madásait és rágalmait A memorandum többi részének remed1 tését egyik szélső jobboldali lap a!aP|*j é* annak kommentárjaival — melye*01* bőséges rád és szidalom jut a Kiagi,z<y, párttal 1943 óta együttműködő Szórt* demokrata Pártnak is — folytatni W juk. MU termesszünk kertjeinkben? A télre eltehető főzetek félékre hely«**** a sőlyt. A kiosztásra kerülő kerlparoellák Jj, lycs és szakszerű kezelésével, roegn*0,’.(ji látóval ennivalót, tehát megélhet*9]^, zavartalanságát fogja biztosítón! * molö. Most időszerű a terűlet kiszemlél .. ilés lerrhelvese dolása, a művelés leghelyesebb módjainak dolása, a lermésztendök kivála ir}Xt majd megkezdhető lassjn, a tal»| «diese, mert ha mindezt most és szerűen csináljuk, sokkal több eredm re lesz kilátásunk. A termesztendök kiválasztásánál kedjünk minél több téli eltartásra * más zöldségféle termelésére, tehát » súly a gyökérféléken, (borsó, bab. _ sji nya) legyen. Borsóból, babból kűl igyekezzünk olyan mennyiséget tern'lt* teni, hogy a nyári zölden való fogy son és befőzésen kívül bőségesen tóf® < iék téli eltartásra Ne (elejtsük el használhatóságuk rendkívül nagy és ^ féle, igen magas tápértékkel, a w*1 ,,ak hiányt igen nagymértékben pótolni i°-' , Jelszavunk most az legyen, ko konyhakerti termesztésben ne a gességekre törekedjünk, hanem arra, ^ terményeink minél tömegesebb ter[°e>| » sére vessük magunkat, amelyeknek # több hasznát látjuk a táplálkozás!0* ' u, amelyekből vetőmagkészlettel is sen rendelkezünk. y A legtöbb , konyhakerti vete°' ;,l aránylag kevés gonddal és kü1őí®|)at' ,szakértelem nélkül könnyen elő»11 „S1 juk, mint a bab, borsó, burgonya .^j if kérzöldségek, hagymák csak a 1 |Ly»' ka helyes elvégzését, a vetőmag e ,re<r sát és_ évi gondozását kell lelki'srnaív,! sen végrehajtanunk, hogy ered111 szüretet kapjunk. Hangsúlyoznom kell, hogy a nV*[,|(h<lli szakban bővelkedünk a főzelékfé^jv»1 mert a gyümölcs vitamindús tápl* e j,,!0 is segítségünkre van éppen ezért csak - a nyárra kell gondolnunk, J'f(y‘ az elkövetkezendő télre. Tehát » 1 j'3 lés beállításánál, a rendelkezésünkről! kertparcellák beosztásánál legyünk t i ezekre figyelemmel és nagyobb . qln,,í biztosítsunk a téli eltartásra i/JV1 vetemények részére. ^ — A KÖ7.ALK ALMAZOTT^ IGAZOLÓ I SZ BIZOTTSÁG Hlv5 LOS HELYISÉGE, Városház I. * J* ajtó alatt van. Hivatalos óráik: n* % 10-12 óra és 15-17 óra. zottsag mindazokat, akik igazé'» kozatukat nem adtak be, hogy lezettségüknek haladéktalanul “ eleget. 1. sz. igazoló bizottság-