Új Dunántúl, 1945. március (2. évfolyam, 49-73. szám)

1945-03-15 / 61. szám

CaeCfcttk* IMS Mérem 15, RÖVID IÁ VIR ÁTOK GEORGIEV BOLGÁR MINISZTERELNÖK NYILATKOZATA A BOLGÁR KÜLPOLITIKÁRÓL Jelgrádból jelentik: A belgrádi rá­dió jelentése szerint Georgiev bolgár miniszterelnök nyilatkozatot adott országának külpolitikájáról. ,,A leg­szorosabb haráti kapcsolatokat kí­vánjuk létesíteni a nagy orosz néppel és örömmel tölt el bennünket, hogy baráti szavunk visszhangra talál Moszkvában. Jugoszláviával 1944 ok­tóber 5-én diplomáciai egyezményt írtunk alá, amely a két ország közele­dését szolgálja. Jugoszlávia és Bul­gária az örök barátság útjára léptek és semmi se válaszhatja el többé a két népet. Törökországgal kézzel fog­ható baráti szálak fűznek bennünket össze, bár egyes tőrök lapok meg nem érdemelt támadásokat intéznek elle­nünk. Görögországhoz fűződő kap­csolataink is igen kielégitőek, bár j egyes görög politikusok gyűlöletet próbálnak szítani ellenünk, mint ahogy azt a nemrég Szaloníkiben el­hangzott politikai beszédek bizonyít­ják." ELESETT RUBEL NÉMET TÁBORNOK Moszkvából jelentik: Haditudósí­tói. beszámolója szerint a Kolberg környéki erőket átfésülő orosz csa- J natok rábukkantak Rubel német tá- | homok holttestére, aki a 133. német gyalogos hadosztály parancsnoka volt. KINEVEZTÉK A BELGRÁDI SZOVJET KÖVETET Belgrádiból jelentik: A szovjet ta­nácsköztársaságok legfelsőbb tanácsa Ivan Vasziljevics Szacsikovot nevezte ki a Szovjetunió belgrádi követévé. NAGYBRIT ANNI A KÖVETE MEGÉRKEZETT BELGRADBA Belgráditól (jelentik: Steavenson, Nagybritanmía új belgrádi követe a követség személyzetével megérkezett új állomáshelyére. Steavenson brit követet Velebit tábornok, Tito mar­sall londoni megbízottja és dr. Suba- sics külügyminiszter fogadták Bel- grádban. SPANYOLORSZÁG BERLINI NAGYKÖVETE LEMONDOTT ÁLLÁSÁRÓL Londonból jelentik: Madridi jelen­tés szerint Senor Vidor Saura. Spa- , nvolország berlini nagykövete egész- séig állapotára való hivatkozással lemondott állásáról. GROZA ROMAN MINISZTER­ELNÖK KOLOZSVÁRRA HÍVTA VTSINSZKIJ HELYETTES KÜLÜGYI NÉPBIZTOST Londonból jelentik: A bukaresti rádió jelentése szerint Groza román miniszterei.lök meghívta Visinszkij helyettes kiitügyi népbiztost, vegyen részt a kolozsvári ünnepségeken, amelyeket a román kormány Észak- erdély visszacsatolása alkalmából rendezett. Ugyanez a jelentés közli, hogy a román kormány tagjainak első csoportja rhár el is utazott a kolozs­vári ünnepségekre. KÉT HÁBORÚS BŰNÖST ÍTÉLTEI EL RÓMÁBAN Rómából jelentik: Suvich volt was­hingtoni nagykövetet és Giacomínít, Albánia volt főkormánvvó’át 24 évi börtönbüntetésre ítélték. Mindketten mint háborús bűnösök kerültek a vád- nadíára. FIGYEIEMI Hungária bélyegüzle? a legmagasabb áron vpst tiszta magyar ! bél végsőt oka' Pé«*, Bolti v>kÖz 2L — ______ ÚJ B'JgáNTÚL_________________ ­18 48 március 15—1945 március 15 Irt»: dr. Andics Erzsébet Pécs varos tiemzeigyúlé« Itépví#*l6í* A magyar törtéselem legfényesebb dá­tumát ünnepeljük ma. Annak «Uemére, hogy köxel száz esztendő választ el idő­ben bennünket tóW, soha nem volt köxe- lohh hozzánk ex a nap, »int ma. Vala­mennyien érezzük, hogy a feladatok, amel veket az 1848-49-08 szabadságharc maga elé állított, napjaink legégetőbb kérdései. Közel ezáz esztendő« keresztül voltak száműzetésben a szabadságharc eszméi Magyarországon. Mi, a demokrá­cia hívei és a reakció kérlelhetetlen ellen­ségei vagyunk az 1848—49-es szabadság­harcosok örökösei. A közel száz évvel ezelőtt elkezdett munkát végre el kell végeznünk, a müvet tető alá kell hoz­nunk, ha azt akarjuk, hogy helyet fog­lalhassunk' a szabadságszerető haladó né­pek társaságában. Melyek az 1848 -49-es szabadságharc legfontosabb hagyatékai? A magyar nép küzdelme 1848—49-ben kettős célért folyt: a németek ellen az ország függetlenségéért és ugyanakkor a belső reakciós erők ellen földért és de­mokráciáért. Ez a kettős harc elkerülhetetlen volt. A német uralom Magyarországon a ma­gyar nemzet gyarmati sorba süllyesztése, a belső reakciós erők mesterkedései kö­vetkeztében következett be. Ez utóbbiak a német bódításra igyekeztek támaszkod­ni a magyar nép ellen folytatott állandó harcukban. A német elnyomók és a ma­gyar reakciós erők sok évszázados szö­vetségesek. Ezzel magyarázható, hogy a magyar nép függetlenségi küzdelmei min­dig haladó szelleműek voltak. Élükön mindig a nemzet leghübb fiai állottak. •,kik ugyanakkor koruk leghaladottabb, messzebb látó magyar egyéniségei vol­tak. A magyar függetlenségi harcok eme hagyománya: a nemzeti ügy összekap­csolása a haladás ügyével különös erő­vel nyilvánult meg az 1848- - 49-es szabad­ságharcban. A függetlenségért küzdő magyar nép ekkor az európai haladás zászlóvivője volt, az egyesült európai reakció benne látja főellenségéi. Az osztrák császárral szövetkezik „Európa zsandárja" az orosz cár és közel 200.000 főnyi roppant hadsereget küld a magyar szabadság leverésére. A magyar nép' Kossuth Lajos lángeszű vezetése alatt folyó harca különösen az erélyes küzde­lem, „a belső bitangok" ellen, a fegyve­res nemzeti ellenállás, a honvédsereg nagyszerű taktikája, stb. Európa legha­ladottabb szellemeinek őszinte elragad­tatásét váltotta ki. Ez utóbbiak joggal vallották, hogy a magyar nép győzelme 1848—49-ben egész Európa, fökép Kelet- európa fejlődését döntően befolyásolta volna. A magyar szabadságharc elbukásának külső és belső okai voltak. Magyaror­szág külpolitikailag el volt szigetelve Európában, az egyesült reakció támadá­saival szemben nem volt kire támasz­kodnia. A francia köztársaság és Anglia csupán szavakban támogatták, valójában kiszolgáltatták a reakció túlerejének. A magárahagyatottság, a magyar nép ősz- Kzes függetlenségi küzdelmeinek ez a tragikus kísérőjelensége megint a vere­ség egyik főokává vált. A bukás belső okai abban rejlettek, hogy a nemzeti és haladó erők harcukat a német elnyomók és az azokat támo­gató magyar reakció ellen, a gyávák és kishitűek az úgynevezett, „békepárt" fondorkodásainak eredménveképpen nem mindig vívták végig a kellő eréllyel és következetességgel. A nemzeti kormány nem elégítette ki a parasztság jogos földigenyét, érintetlenül hagyta a csá­szárhű németbarát arisztokrácia ezei holdjait. A magyar jobbágyság tekinté­lyes része, nem kevesebb mint hatvan százaléka, egy talapalatnyi föld nélkül indult neki az új életnek, amely ilyen körülmények között számára csak új, sok tekintetben a réginél is nehezebb küzdelmet jelentett, a puszta létért. Ha a magyar parasztnak akkor földet ad nak, azzal egyrészt halálos csapást mér­nek a magyar reakció évszázados fellep várára, a magyar nagybirtokra, másrészt csatasorba állították volna a szabadság védelmére a magyar parasztság millióit, sőt az idegen nemzetiségű parasztság nagy részét is. Nem ez történt. A ma- ,yar reakció csorbítatlanul került ki a küzdelemből, zavartalanul folytathatta ovább népellenes, németbarát politiká­ját és vitte husznöt év leforgása alatt kétszer katasztrófába az országot. Közel száz esztendőnek kellett eltel­nie ahhoz, hogy a magyar nemzet megint )«gyen az 1848-ban Kossuth, Pe­tőfi, Táncait« által megkezdett harcot továbbfolytatni és győzelemre vinni. A helyzet azonban sokat változott t84ft -49 óta Ha 1849-ben a reakciós szellemű Oroszország csapatai segítettek a Habs­burgoknak a magyar szabadság ifjú haj­tásait letaposni, úgy ma a szocialista' Szovjetunió Vörös Hadserege tette első­sorban lehetővé, hogy új március vir­radjon a magyar népre. Ha eddig a magyarság minden sta- hadeágtörekvése megtorpant a többi euró­Í )ai ország ellenséges magatartásánaik iözőnyén, úgy ma függetlenségéért és a demokrácia győzelméért küzdő népünk számíthat a szabadságszeretö népek és elsősorban » hatalmas szovjet állam ba­rátságára és támogatására A reakciós politika megszűnt reálpolitika lenni. A német agresszió megsemmisítése, a de­mokrácia teljes győzelme nemcsak lehet­séges, hanem feltétlen szükségesség, ha az emberiség, ha a magyar nép nem akar elpusztulni. A kedvezőtlen külpolitikai helyzet, az elszigeteltség, amely oly végzetes szere­pet játszott 1848 - 49-ben, ma tehát nem áll fenn. Ma csak tőlünk, csak saját ma­gunktól függ, győzni fogunk-e vagy se. Az 1848—49-es szabadságharc egyik leg­nagyobb tanúsága, hogy a német hódítók megsemmisítése a magyar reakció kipusz­títása csak a magyar nép müve lehet. Mit tettünk mi magunk eddig a függet­lenség és demokrácia győzelméért. Egye­lőre még igen keveset, Ez irányú mun­kánk csak épphogy megindult, a végleges győzelem legfontosabb előfeltételeit ■ még nem teremtettük meg. Ezek az előfeltéte­lek: 1. A belső ellenséggel, a nyilasokkal és a reakció többi erőivel való könyör­telen leszámolás, ' állami és társadalmi életünk minden területének következetes megtisztítása a magyarság ezon árulói­tól. 2. Demokratikus érzésű, harcképes, iga- zi nemzeti hadsereg megteremtése, amely hősies harcával a Vörös Hadsereg oldalán Hitler-Németország ellen lemossa a ma­gyar nemzetről az öl ért gyalázatot s mint a magyar demokrácia fegyveres ere­je a független Magyarország létének egyik fő biztosítékává válik. 3. Gyökeres földreform mielőbbi végre­hajtása, az évszázadokon át sanyargatott, jussából kiforgatott magyar parasztság földhöz juttatása. E feladatok bármelyikét tekintjük, megállapíthat juk, hogy megvalósításuk érdekébe^ eddig még nem sok történt, vagy legalább is nem annyi, mint amemy- nyinek történnie kellett volna. Pedig az idő sürget, nincs helye a késlekedésnek. A halogatók, a hátrafelé pislantgatók, a gyávák és kishitűek, akarják vagy nem akarják, ellenségei a magyar népnek. Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Táncsís Mihály szent jogos haragjával csapjunk le a mai fontolgatva haladókra. <razokra, akik" nem annyit akarnak a haladásból, amennyire a nemzetnek szüksége van, ha­nem csak annyit, a in ennyit saját önős érdekeikkel ősameegyeetcűheidkiiek tarta­nak. Építsük, erősítsük a »agyar népi é*' mokrácla harcos szerveit, a —szét i b*' zottságolrat, a demokrácia érdekei fel«*1 éberen őrködő igazoló bizottságokat, ** üzemi bizottságokat, a földigénylők hetyj bizottságait, biztosítsuk minden erőnkké a sorozó bizottságok munkájának SS»**' malis eredményességét. Ebből a «»unká­ból minden becsületes, hazája sorsát vén viselő, magyar embernek ki keTl ven­nie részét. Kis nép vagyunk az előttünk álló feladatok viszont óriásiak. Min“' annyiunk emberfeletti munkáján* va” szükség ahhoz, hogy népünket kiragadj»* abból a rettenetes katasztrófából, ame'V be a magyar reakció taszította, A muB' kás a gyárban, a földműves a mezők#* az értelmiséghez tartozó a l,ertn«lésb®* éppúgy, mint a hivatalban és az iskólá*' ban dolgozzon olyan serényen, olyan >eI' késén mint soha. . A magyar nép man egyszer vállalt «#*’. es harcot szabadságáért és a haladás*«* akkor is, amikor a győzelemre vajmi ** vés kilátása volt. Ma nem vállalná ért harcot, amikor a biztos győzelem»*, minden előfeltétele megvan? Egy®“ mirajtunk, a mi munkánkon, éberség»® kön, szabadsägezeretetümkön múlik, a győzelem lehetőségéből valóság l*á?*® Maga a történelem a multhsn egy tekintetben mostoha volt a magV néphez: a világkereskedelmi utak el,of' lódása a XV. század végén Kelet- ® Középeurópából nyugatra, a- törők ax osztrák gyarmati elnyomás, MagYah ország beékeltsége a reakciós Ctl Oroszország és a porosz militari5 szellemtől áthatott német rabló rializmus közé végzetesen akadálya** a múltban a magyar nép fejlődését. #** az a körülmény, hogy ar eddig eta®0’' dósáról hírhedt Keleten rónában egy 9^ daságilag, politikailag és kultúráiig*® világhaladás élén járó nagyhalai«» *. letkezett a Szovjetunió, amely lényeg né) fogva mentes minden iiuperi*h* törekvéstől, a többi nemzetek,. legye® . azok nagyok vagy kicsik, önzetlen " , rátja és védelmezője, új hatalmas lék* ad egész Keleturópa fejlődésének, • ® , gyár nép számára egészen új történ«1 ^ perspektívát nyit meg. Barátságba* Szovjetunióval, azzal a legszorosabb P litikai és gazdasági kapcsolatokat f*®^ tartva, a magyar nép aránylag r*v idő alatt behozhatja évszázados Mm*f. dott.ságát és a haladásban vezető °r9?:. gok soraiba emelkedhet, A magyar ®X elmaradottsága egyáltalában nem °r törvény. Ma minden mirajtunk múlik. Kérl«1"^ tetten harccal, a német és a j fasizmus és reakció ellen, az igazi ®c!j( demokrácia megteremtésével, a maíV. nép mo mindent megnyerhet, ba r mulasztja, mindent elveszthet, A »agV". nép élni akar és azért tudja, hogy lyik utat válassza. Fel a harcra és ®*° . kára Kossuth, Petőfi és Táncsics es*«"* nek győzelméért, a független és d«® kratikus Magyarország végső megs'/* dnlásáért. ' ' . Budacestsn M3 özoiiságoi szánra* a lasíszü áiíai elueietl run» ftiuizsgáiisfin A budapesti Nemzeti Bizottság műkö­dése során kiterjesztette figyelmét arra is, hogy intézkedéseket hozzon a fasisz­ták által elkövetett rémtettek kivizsgálá­sára, az adatok összegyűjtése érdekében. Bizottságot küldtek ki Varga Béla kis­gazdapárti képviselő elnökletével, aki jelentést is tett az eddigi eredményekről. A jelentésben egyúttal javaslat is volt arra nézve, hogy a már működő, orvo­sokból álló bizottság mellé szervezzenek főtitkárságot, amelynek feladata lenne az adatok összegyüjtese, a rémtettek kikuta­tása, az áldozatokról nyilvántartás veze­tése, a hozzátartozók részére információs iroda felállítása stb A titkárság átvizs­gálná a rendőrség, a haditörvényszék, a politikai bíróságok iratait, adatgyűjtését kiterjesztené a munkatáborokra, a Né­metországba elhurcollak sorsának felderí­tésére «tb. Kiemeli a jelentés, hogy ez a munka nemcsak megtorlást jelent, de kul- turmisszió és nemzeti feladat; mert az el­követett rémtettek leplezetlen feltárása módot adott a magyarságnak arra, hogy tisztázza magát, mivel a legtöbb rémtettet nem magyarok követték el A székesfővárosi nemzeti bizottság * javaslat alapján állandó bizottságot szer­vezett a rémtettek kivizsgálására, állandó főtitkárt küldött ki húaztagú szeméivZ>v le], utasították a rendőrséget, hogy a”L, gát l>ocsássa a bizottság rendelkezés®^ A. bizottság végül felszólít mindenkik ilyen rémtettről tud, hozza a biz i-, tudomására, hogy a bűnösöket Jel*Pj Kék, az áldozatoknak pedig elég** adassák. _ . yáP Felszólítják a Szociáldemokrata at if júsági csoportját, valamint a ,e|!.9h tagokat, hogy március tő-ón dél**1 .'-*3 órakor gyülekezzenek a Hal-té,e Felszólítják a Toldi Miklós SE hogy március 15-én, délután K3 df gyülekezzenek a Hal-téren. la;ír Bántalmazta a segédrendőrt. * 'vj. sági közeg elleni erőszak bűntettévé jf). doltan került a pécsi törvényszék u tető tanácsa elé Böröcz Sánd®r éves üszögpusztai gazdasági cseléd ta röcz január 19-én Uszögpusztán ® aid madta Bencze György segédrendőr'^ & hivatalos ilqvben járt a gazdaság^3 1 összeszólalkozás után késsel feib®*7^- Böröcz beismerte bűnösségét, de ÉjáJ fokú ittasságával védekezett. A,b’! jjk erre való tekintettel; jogerősen nani fogházzal büntette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents