Új Dunántúl, 1945. március (2. évfolyam, 49-73. szám)
1945-03-08 / 55. szám
Ul DU8AÜTUL CrfrtttUk, IMS márdwi K es mges ümmgii Man® mii szskbbe er. Boras isiiről B:raoiia «.raioio Oj isgäniäi Lelkes hangulatban megalakult a vármegye ideiglenes törvényhatósági bizottsága Kedden délelőtt kettős ' fontos esemény iái lőtt le Baranya vármegye ősi székházban a megyeházán. Ezen a napon tartotta meg alakuló közgyűlését az ideigle- (itői venyhatósági bizottság és ennek a közgyűlésnek a keretében ünnepélyesen beik).i'lak a megye új főispánját, dr Boros Istvánt A kápráztató külsőségek helvet l bensőséges és komoly volt ez a főispánt installáció; az egyetlen külső díszt az ősi viseletben megjelent hajdúk és régi zászlók nyújtották a jelenlévők egyszerű ünnepi feketéje vagy sötét utcai ruhája azonban még így is emelt» az ünnepség komolyságát s különösen értékessé tette tu aí egység és összhang, amely az ünnepi beszédekből kicsendült Valóban érezni lenetett, hogy a múlt bűnéből tragédiába süllyedt nemzet demokratikus pártjai igyekeznek vállvetve hozzálátni az ország megmentéséhez s ez a hangulat reményt adott arra, hogy az elhangzott komoly és megszívlelésre méltó szavakat hamarosan tett is követi A megjelentek sorában ott láttuk a város és vármegye polgári, egyházi és katonai életének vezető férfiast g az ideiglenes törvényhatósági bizottság tagjai teljes számban megjelentek. A karzat zsúfolásig megtelt közönséggel, amely sokszor lelkes tapssal húzta alá az egyes szónokok komoly mondanivalóit. Valamivel 11 óra után nyitotta meg a Közgyűlést dr Horvát István alispán. Beszéde bevezetőjében rámutatott, bogy a háborúnak, amelybe Németország nyomására akarva, nemakarva belesodródtunk, két tragikus fordulópontja volt; 1944 március 19 és október 15 Március 19-én •zuverénitásunk fiagráns megsértésével és • terror minden eszközének felhasználásával megszállták a németek országunkat, de sem erőszakkal sem propagandával nem tudták a Don-menti harcokban súlyos veszteséget szenvedett és ezzel a háborúval soha nem azonosult óemzetet maguk mellé állítani Ezután következett október 15-e, amikor a kormányzói beszéd elhangzása után az esküszegők, lázadók és hazaárulók országlása kezdődött meg ami a Vörös Hadsereg győzelmes előnyomulása folytán csak a teljes erkölcsi, politikai és katonai összeomlással végződhetett. Az alispán megrázó szavakban ecsetelte azt a pusztulást, amely a nyilas árulás folytán bekövetkezett; elpusztult mezőgazdaságunk. iparunk, székesfővárosunk, de nem pusztulhatott el a magyar föld amely jövőnk minden reménységét magában hordozza. — Hol vannak most azok — emelte fel hangját az alispán — akik bűnös felelőtlenségükben az országot végzetébe hajszolták hol vannak azok, akik uralmuk utolsó napjaiban is ártatlan emberek ezreinek vérével szennyezték be kezüket és rabolták ki honfitársaikat? ,,Megsemmisítünk vagy megsemmisülünk“ hirdették űton-útfélen de csak megsemmisítettek, aztán eltűntek, mint süllyedő hajóról a patkányok. — Végzetünk azonban sokkal korábban kezdődött Egy nagyhatalom szomszédságában éltünk amely megalkotta magáról a Hirtenvolk fogalmát és amelynek úgy politikai mint gazdasági elnyomása ellen évszázadok óla ösztönszerüen védekeztünk Ennek az országnak megfizetett Ügynökei a „Drang nach Osten" burkoltan vagv nyíltan vallott jelszavának jegyében a magyarországi németség tervszerű bnmlasz*ására megalakították a Volksbundof amely legveszedelmesebb fegyvere lett a nagvnémet propagandának- amely e velünk mindenkor békés sors- k zösségben élő nép lelki hasadását csak.. van elő is idézte Ez a propaganda 1933 óta a féktelenségig fokozódott és 19'1 március 19 után csúcspontját érte el Csak aki ennek légkörében élt. tud arról kepei adni hogy ez müven lelki szenvedést jelenlett Mennvi keserűséget es negaléztatást kellett elviselni hánv- szór kellett a hangos ellenségnél szember némán lolvtatott küzdelemben ókóibeszo látott kézzel tűrni: erőt mentve abból s mertgvőződésből hogy egv nemzet becsű le'cSe nem lehet büntetlenül a nyers erő s/rk óköliogán belegázolni és el kell jön me ii felelőaségrevonás ideiének Most elérkeztünk ehhez a pillanat hoz es mintha a sors kárnótolni akarna bennünket valamivé1 mindezen amit ai vesztettünk, egy úi világ ha inai ár ennek m kérdésnek a megoldása is fordulöpont- brwr iwtatt. Ad igMaétfezolgáltatás «vornan járó elégtétel érzésével tolt el bennünket 1 dése során jóindulatú segítőkészségét már as velünk a nemzetnek minden hü fiát a kormánynak az a kilátásba helyezett intézkedése, mely a hazaárulókat é* a Volksbundtagokat a számonkérés során meg fogja fosztani vagyonuktól. Bizonyos, bogy ebben a kérdésben a törvényhatóságban képviselt pártok között nem lesz nézeteltérés és a törvényhatósági bizottság magatartása teljesen egyeséges lesz. A német birodalom vezére egyszer azt mondotta, hogy a magyarországi svábság a német birodalom és Magyarország közötti eszmeazonosság kifejlődésének hídja kelt legyen. Reméljük, a budapesti hidak fel- robbantása után ez a híd is felrobbant és az eddig halálosan fenyegetett nemzeti függetlenségünk épsége örökre biztosítva lesz. Nem lesznek többé agitátorok, akik ezt a hidat használták fel arra, hogy rajta keresztül a magyar lélekkel merőben ellentétes idegen eszméket a magyar eszmevilágba csempésszenek be! Az alispán ezután hangoztatta, hogy e kérdés gyökeres elintézésével ezentúl bán- tatlanul magyarnak vallhatják magukat azok a német származású honfitársaink, akik érzésben és szellemben már rég ősz- szeolvadtak a magyarsággal és mellette mindvégig hűségesen kitartottak. Elismeréssel emlékezett meg az alispán a tisztviselőkről, főleg jegyzőkről és lelkészekről, akik a sokszor tettlegességig menő propaganda ellenére is kitartottak a magyar állameszme szuverénítása mellett. Örömmel állapította meg, hogy * vármegye és a községek tisztikara csaknem százszázalékig a helyén maradt, s ezáltal vált a közigazgatás folyamatosságának biztosítás« lehetségessé. Az alispán beszédében ezután dr Boros István személyére tért át, megállapítva, hogy az új főispán a történelemben alig ismert nehézségek között veszi át felelősségteljes állását és akinek eddigi müköeddig is örömmel tapasztaltuk. Biztosította a főispánt, hogy a vármegye javát célzó minden törekvésében teljes odaadó támogatásra számíthat. Meleg szavakkal emlékezett meg az alispán a távozó Nikolits Mihály személyéről. aki a legteljesebb mértékben elnyerte a vármegye szeretetét és bizalmát. Beszéde végén hangoztatta az alispán, hogy az ország népe reformokat kivan, a főid és vagyon igazságosabb megoszlását. A reformoknak azonban nem rombolni, hanem építeni kell. Hangoztatta, hogy Baranya vármegye a korszellem sürgetése nélkül is már régebben megtalálta a népi haladás útját s reményének adott kifejezést, hogy ez az önkormányzat új feladatainak is meg fog felelni és eredményesen szolgálhatja a balsorsában elbukott magyarság felemelkedésének nagy ügyét, A jelenlevők üdvözlése után az alispán a közgyűlést megnyitódnak nyílvánította. Barri István vármegyei másodfőjegyző ezután felolvasta a kormánynak az ideiglenes törvényhatósági bizottság megalakulásáról szóló rendeletét, ami után a közgyűlés az ideiglenes törvényhatósági bizottságot határuzatilag megaíakultnak nyilvánította. Ezek után Koszér Nándor képviselő vezetésével küldöttség kereste fel dr. Boros István főispánt, hogy a közgyűlési terembe kérje. Midőn dir. Boros István a küldöttség élén a közgyűlési terembe lépett, a jelenlevők hatalmas éljenzéssel fogadták Ezután következett az ünnepélyes fogadalomtétel, majd a vármegye új főispánja elfoglalta főispán! székét. Ekkor a vármegye régi hagyományaihoz híven a főispánt székével együtt háromszor a magasba emelték. A közönség a hagyományos jelenetet nagy tapssal és éljenzéssel fogadta. A szimbolikus beiktatás után Barri István vra másodfőjegyző a vármegye hagyományos szokásaihoz híven a törvényhatósági bizottság és a tisztikar nevében lelkes beszéddel köszöntötte a főispánt Hangoztatta azt a hatalmas feladatot, ami az új törvényhatósági bizottságra és a főispánra vár: egy háborútól elszegényedett, romokkal teli országot kell új iá építem. — Főispán úr — mondotta Barri István, hosszú éveken át itt élt közöttünk, pécsi diák volt., majd itt nevelté az ifjúságot, Ismeri a Pécsei övező vármegye viszonyait, mindnyájunk gondjait, bajait, közülünk való dolgozó ember, akinek segitcniakarálát, jó szívét, munkabírását alkalmunk volt azelőtt és eddigi főispánt működése alatt is megiwneroi Tudjuk, hogy nem kereste a főispán' méltóságot, hanem elfogadta azt, mert kötelességének érezte, hogy képességeit * mai súlyos időközben a köz szolgálatába állítsa. Ügy érezzük, hogy az ideiglenes n«*- zeti kormány bölcsen választott, araikor Baranya vármegye kormányzását főispán úrra hízta. Az út, amely a boldogabb, békés, 4i magyar jövendő felé vezet, hosszú és göröngyös. És a legnehezebb az elindulás, a helyes út megválasztása, mert ettől függ hova jutunk. Az útnak ezen a legnehezebb, legfel«* lősségteljesebb részén az ideiglenes nemzeti kormány bizalmából főispán úr vezetésével indulunk el. Mí hisszük, hogy a legjobb, * legjárhatóbb úton fog bennünket vezetni, mindnyájunk közős célja: a boldogabb Magyarország, a békés biztonság és általános jólét felé. Rokontalan nép vagyunk itt Európa közepén és kevesen vagyunk. Hogy a kft* zöe célt elérhessük, testvérként éaszW kell fognunk, eggyé kell lennünk magyar érzésben, becsületes szándékban, szór* galiuas munkában, mert csak így érhetünk el eredményt. A szónok hangoztatta, hogy a törvén?' hatósági bizottság és a vármegye tisztikara minden tekintetben támogatni fogj? a főispánt nagy és nehéz munkájában. A régi szokásokhoz megfelelően kinyilatkoztatta a ragaszkodást a vármegye btr kormányzatához és önkormányzati jogaihoz, majd a Mindenható áldását kérte * főispán nehéz munkájára. A vármegye új főispánjának székfoglaló beszéde A főispán ünnepi beszédében hangoztatta hogy most egy új világrend kialakulásának kezdetén nem holmi személy- cserével, hanem a szellemiség átalakításával kívánnak a demokratikus fejlődés útjára lépni és az új törvényhatósági bizottság azzal a szellemmel tölti meg az ősi vármegyét, mely elengedhetetlen feltétele nemcsak gazdasági, kulturális és társadalmi életünk újjászületésének, hanem egy új nemzetközi politika követelményeihez való sima alkalmazkodásának is. Üdvözölte az új törvényhatósági bizottság tagjainak megjelenését ebben az ősi székházban és e jelenségben a magyar tavasznak — bármennyire érzik is rajta a vére« háborúnak zivatara, — nagy és reményekre jogosító ígéretét látja.- Önök — fordult az új törvényhatósági bizottság tagjaihoz a főispán, — a vármegye ezidőszerinti törvényhatósága — akik személyemben egy eddig kíméletlenül üldözött politikai párt képviselőjét installálják, — nem kiváltságok jogán ülnek itt A „demosz". a nép, a dolgozók óriási többségének képviselőiként kerültek ide, akiknek létfontosságú érdeke, hogy a bajokat necsak megállapítsák hanem mindenáron orvosolják is, akik mint a vármegye verejtékező parasztjainak, munkásainak, dolgozó értelmiségének, általában kisembereknek véréből való vér húsából való hús. velük egy akarattal nem osztály hanem általánosabb és egyetemlegesebb népi érdekek megvalósításának szószólói és biztosítékai is egyben Akik a feudális szellemiséggel ellentétben attól vannak áthatva hotfv félre a maradisággal, félre mindenfajta reakcióval és fasizmussal, félre azzal a fellog"ssal. hogy ebben az országban valamelves átalakulás is az ország végveszedelrtiéi jelentené Szembetűnő különbség tehát nemcsak szemelvekben 'hanem — és ez a fontosabb — a szegemben is1 Nem » reá- feudalizmus, hanem a modem. — .f;í«zi OsZs-r kifejezését használva — nroieudalizmus szellemével szemb-n a demokrácia sze1 lerne, a régi. csak kiváltságos körökben népszerű és lezárl eszmevilággal ellentétben az a szellem mely a világot a legszélesebb társadalmi iüetve népi elemek közreműködésének bevonásával, az egyéni szabadság és érvényesülés lehetőségeit minden arravaló ember réecére biztosit««, a további fejlődésnek is szabad útat hagyva, akarja átalakítani. A feudalizmus maradi szellemiségével önök a haladó emberiség szellemiségét állítják szembe! A főispán ezután mélyreható történelmi fejtegetésben mutatta ki, hogy ha 1848-ban a polgári demokrácia gondolata keresett utat magának, 1919-ben a szociális demokrácia igyekezett érvényre jutni a reakcióval szemben, akkor a történelem menetének spirálisan emelkedő vonala szerint, visszatértünk mintegy a régi útvonalra, azonban ban már magasabban fekvő spirálison, a polgári és szociális demokrácia szintézisének, illetve egybefoglalásának talaján zajlanak körülöttünk az események s mozognak távolabbi célok felé olyan dinamikus erővel, hogy — semmi kétség — ezúttal nem rövidéletü kísérletről, hanem egyre jobban erösbödó és állandósuló változásról van szó. — Akik azt hiszik emelte fel szavát ismét a főispán, — hogy politikai kalandorok vagyunk, akiket az események pillanatnyilag dobtak felszínre mint a nyilas szemetet a fasizmus áradata azok nemcsak politikai szlovákok és analfabéták, hanem spjnálatramélto eltévelyedések áldozatai is és a történelem értelmével egyáltalában nincsenek tisztában. Be fogjuk igazolni, be kell igazolnunk, hogy megjelenésünk nem mint korábban- jósolgatták, a nemzet halálát, a magyarság pusztulását, hanem ellenkezőlég s neofeudális és fasiszta szellemiség megsemmisítésével ennek az országnak fej. emelkedését, a magyarság megerősödését és olyan erők mozgósítását fogja jelenteni, melyek a szakadékból egy va lóban szebb és boldogabb emberibb és magyarabb lövő útjára segítenek. Ezért beszélek gyümölcsérésröl és ezért hí szem. hogy a szellem, melyet velem együtt képviselnek ennek a megye házának hosszú időkre szoló szeli me marad. A főispán ezután röviden összefog lalta <1 kormányzat, programjának széllé mében kifejtendő munkatervet, majd annak hangoztatásával, hogy ha koruwhv és nemzet, törvényhatóság és vármegye egymásra találnak, az elgondolásból Valóság s a régi reakciós vármegyéből a demokrácia mtftm bástyája lesz A főispán szavait nagy éljenrésart fogadták a jelenlévők, majd ar. egye* pártok szónokai következtek. A ki*' gazdapárt nevében Koszér Nándor, * magyar kommunista párt nevében T•' más György, « szociáldemokrata párt nevében Páll Leó, a polgári deroá krata párt nevében pedig dr. B a 1 a s S * Miklós törvényhatósági bizottsági tagók szólaltak fel, A közgyűlés ezután • választásokra tért át és megválasztotta * különböző bizottságok, a kisgyűlée. •* igazoló választmány, stb. tagját Zendülés a Norvégiából visszarendeli német katonák között Londonból jelentik: A svéd rádió közil, hogy Koppenhágában másodizbcn tört ki zendülés a Norvégiából vissz*' rendeli német katonák között. Vasárnap éjszaka heves géppuskaharc folyt * varosban és hétfőn mintegy 150 lefegf' vérzett német katonát kísértek be & ismeretlen helyre vitték őket. Az előbbi zendülés február 20-án volt, ugyancsak a Norvégiából visszarendelt német **' tonák között. Ezek a katonák nem alt*1' tak a keleti hadszíntérre menni és b>®9" tagadták feletteseiknek az engedel®1*' séget. MEGJELENT 87 ii7Pmi liTfiittánolf míiifiiiiBsi S73há*v7aia 1*— pengőért a z Füzeíenkint kapható Új Dunántúl kiadóiiivatiiátaiP * c s* Perczel-utc* 2.
