Új Dunántúl, 1944. december (1. évfolyam, 1-12. szám)

1944-12-30 / 12. szám

I. évfolyam 12. »rém. Ara 30 ffHér, Pécs, 1944 december 30. SromHat. ELŐFIZETÉSI ARAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA EGY HÓRA 7.50 PENGŐ HÁROM HÓRA 21.- PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 30 FILLÉR, 8 OLDALA? 40 FILLÉR. KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTOSEO PERCZE1.-UTCA 2 SZÁM TELEFONSZAM; 29-49. K1ADÓHIVATA L- PERCZEL-UTCA 2 SZÁM TELEFONSZAM; 20-50. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT ____ A MAGYAR NEMZETI FÜGGETLENSÉGI FRONT LAPJA SZ ERKESZTŐBIZOTTSÁG) PERR VIKTOR FBeiMltM Klf»«do«árl DR. BOROS ISTVÁN Magyar Kommunista Párt POZSGAY GYULA Ssoelóldemokrata Párt Ébren legyünk! Kibontakozásra törekszünk és ha­lónk vitorláihoz olyan férfiakat akarunk és fogunk állítani, akik nem a szél kifogásának utolérhe­tetlen mesterei, hanem akik minden szelek viharzásai közepette is célba tudják vezetni a magyar élet hajó­ját A kibontakozást azonban szám­vetésnek kell megelőzni. Ez nehéz feladat, mert egyetlen cikkben kel­lene leszámolni egy ma már csak­nem évszázadnyi politikai-történeti időszakkal. Ennek az időszaknak makacs és megátalkodott szellemei még most is itt ólálkodnak a ma­gyar élet hajójának vitorlái körül. Mégis elengedhetetlen kötelességünk szembefordulni ezekkel a szellemek­kel és megvivni velük a harcot a holnap demokratikus népi Magyar- országáért Meg kell szűnni annak a rend­szernek, mely intézményesen meg­gátolta a magyarságot abban, hogy megtalálja a kibontakozás útját, látnunk kell végre,.hogy az ide- genség jól megszervezett és minden részletre jól kidolgozott stratégiával hogyan akadáyozta meg a magyar népet abban, hogy szellemi, erköl­csi és gazdasági vesztegzárjából ki­szabadulhasson. Minden öntudatos magyar pol­gárnak szembe kell fordu nia azzal a politikai és társadalmi elfajulással, ®ely a magyarságot az európai szabad népek utjának szélére taszí­totta. A magyar nép nem fogad katja el ezentúl azokat a megté­vesztésre szánt és áltudományosság- gal preparált áligazságokat, ame­lyekkel tudatosan belelökték az u.n. ■keresztény germán kulturközösség“ hatalompolitikai hálólába, ahonnan végül saját erőnkből már nem is «abadulhatunk. Ennek a keresz- tény germán kulturközösségnek ha­talompolitikai hálóját nem közön­•éges politikai koca-ha'ászok fonták Magyarországon, hanem a magyar­ok nevezett szofokrácia és arisz­tokrácia elismerésekkel és rendje­lekkel dúsan megjutalmazott fel­mentjei. Ez a háló tartotta a ma­gyar népet erkölcsi'eg, szellemileg ®a gazdaságilag is „nemzeti“ vesz tegzár alatt 1848-ban a há’ón kivül még hur­kot is vetettek ránk. Ki kellett tör­ünk, hogy a magyar nép kivere- kedhesse magát az évszázados rab- búgból és visszatérhessen F.urúpa *aabad népei és államai közé. A nagyszerű kísérletet külső tu'suly semmisítette meg és a magyarság ®ajd egy évszázadra visszahullt a keresztény germán ku'turközösség- ®ek nevezett német hatalompohtika hálóiába. A háló befoltozásának éve lett a sokai emlegetett, de tartal­mik«» «nk« helyesen fel nem fo­gott 1867. Tragikus történelmi dá­tum ez. Mu’tunk egyik legvégzete­sebb évét jelenti. Ez az évszám azt hirdette félévszázadon keresztü. hogy általa megszereztük a törté­nelmi Magyarország biztonságát, pedig a valóságban egy pusztulásra Ítélt történelmi képződmény sorsá­val kötötték egybe népünk sorsát és nem gondoltak arra, hogy ennek a képződménynek, az Osztrák-Ma­gyar-Monarchiának, jogutódává nem mi fogunk válni, hanem más, — a Reich. 1867-en át ju ottunk 1879- hez, a német-osztrák-magyar szö­vetséghez, mely ogíkusan vezetett 1914-hez és a történelmi Magyar- ország megsemmisü éséhez. A magyarság középeurópai sorsa és egész Délkelet-Európa sorsa is 1867-el futott vakvágányra. Itt té­vesztettünk utat. És nem véletlen, hogy ezt a tévedést az egész ma­gyar köztudat és közérzés felismerte. Nemzetközi válságok egész sora követte ezeket a dátumokat. A ke­resztény-germán kulturközösség ha­talompolitikai sugárzó ereje bom­lasztotta szét Magyarország legter­mészetesebb népfajközi viszonvait és tet'e a magyarságot az elégedet­len kisnemzetek gyűlöletének cél­tábláiévá. Ezzel az úttal most kell szakíta­nunk Ez a szakítás lesz a magyar társadalom nemzeti öntudatának, történeti intuícióiénak, társadalmi és politikai érettségének próbaköve. Sztálin mondotta: A németek most hóditó. Igaz­ságtalan háborút folytatnak, mely­nek célja idegen területek elfog­ta ása és idegen népek leigázása Ezért minden becsületes ember­nek fel kell lázadnia a német hódítók ellen, mint ellensege ellen, A Szovietumó és szövetségesei. Hitler-Németországgal ellentét­ben. felszabadító, igazságos há borát viselnek, melvnek célja Európa és a Szói je unió lei gá­zott népeinek felszabadítása a hit­leri zsarnokság alól. Ezért min­den becsületes embernek támo­gatnia kell a Szov'etunió. Nagy- británnia és a többi szövetséges hadsereget, mint felszabaaitó had­seregeket. fi iugosz áv fe szabadító csapatok elfog atták Korenicát Be'grádból jelentik: A jugoszláv felszabadító csapatok kedden erős német erödítményállások legyűrése után elfoglalták Korenicát. A néme­tek sok halott és sebesült hátraha­gyásával nyugat felé menekültek. fi nemetek veszteségei a itortiaioraaai harcokban Moszkvából jelentik: A belgrádi jugoszláv hírügynökség közli ama vesz­teségeket, amelyeket a németek Hor­vátországban november 27-tól decem­ber 11-ig elszenvedtek. Ezen idő alatt a jugoszláv csapatok elfoglaltak 25 ellenséges támaszpontot, elpusztítottak, illetve megsemmisítettek 1349 és fog­lyul ejtettek 4704 ellenséges katonát és tisztet. Megsemmisítettek négy rádió- állomást, három vágón lőszert, sok puskát, golyós? ót, aknát és más fegy­vert. Elpusztítottak ezenkívül 6 pán­célkocsit és páncélautót, 20 gépjármű­vet és nagyon sok lószert. fiz olaszországi arcvonal nyugati szakaszán támadnak a németek Londonból jeleneik • Az 5-ik ame­rikai hadseteg olaszországi arcvona­lán a Sercio folyó mentén mintegy tizenegy kilóméteres szakaszon a né­metek támadást indítottak. Az ame­rikaiak külső védelmi állásaikból a fő védelmi vonalra hózódtak vissza és eközben kiüritették Barga városát A Senio folyónál az angolok to­vábbra is felzárkóznak s elfoglalták Alfonino erős német erődállásh Budapest körül újabb tizenkét elővárost foglaltak el a szovjetcsapatok Cinkoia, Rákos igei, Pécel orosz kézen Moszkvából jelentik: Budapesttől északra és dé?re erős orosz erőcsoportok villamgyorsan nyu­gat felé törnek e'őre. Céljuk, hogy minden segít­ségtől megfosszák a bekerített helyőrséget. Egy északi irányból való előrenyomulás különösen nagyszabású volt. Ez a támadás azt célozta, hogy megnagyobbítsa a rést, amelyet a magyar és német védőcsapatokba vágtak és azokat a csapatokat, amelyeket Budapesttől északra elvágtak, a Duna kanyarulatáig szorítsák. A moszkvai rádió jelen­tése szerint ezekben a harcokban 600 főnyi magyar katonát ejtettek fogiyu*, köztük egy tábornokot és 24 tisztet. Budapest külvárosainak védelmét heves harcok során tegnap még inkább meggyengítették. Válogatott szovjet csapatok a helyőrség kisebb cso­portjait kü ön választották és megsemmisítették őket. Az orosz erők újabb t2 elővárost fog altak el, köztük Cinkotát, Pécelt, Rákosligetet, Andrásit és Piiisszen keresztet. Szovjet csapatok a Garam és Ipoly közötti területet te jesen megtisztították. Az oroszok most a Garam keleti partján állanak. A Léva és a Duna közötti távolság körülbelül 60 kilo­méter. A budapestieknek délután 5 órán túl tilos a utcán jármok Moszkvából jelentik: Budapest, helyőrségének parancsnoka paran­csot adott ki, amelyben kijelenti, a magyar főváros tragikus órákat él át és a lakosság körében, szigorú rendet kell tartani A parancs figyel­meztet arra, hogy a rémhírek ter­jesztőit azonnal agyonlövik. A város lakosainak délután 5 órán túl tilos az utcákon jármok. A büntetőoszta­gok parancsot kaptak arra, hogy a gyanús személyeket a helyszínen löjjék agyon. A nyilaskeresztes fasiszta szervezetet büntetőosztagokká alakították át, amelyek tagjainak kor­látlan joguk van, hogy a rend meg- bomóival végezzenek.

Next

/
Thumbnails
Contents