Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947–1952
1951. augusztus
istentisztelet volt, melyen Harmati Béla ősagárdi lelkész, egyházkerületi főjegyző szolgált. 20 órakor közgyűlési eleértekezlex volt. Augusztus 14.-én reggel 8 órakor Molnár Gyula tb. esperes. T esztergomi lelkész szolgáltatta ki az urvacsorát a közgyűlésen résztvevők számára. 9 órakor az egyetemes egyház imatermében kezdetét vette a közgyűlés. 1. Szabó József püspök igeolvasása és imája után Harmati Béla egyházi főjegyzőnek a megbízólevelek-benyújtásáról tett jelentése alapjan az elnökség az egyházkerületi közgyűlést megalakultnak jelenti ki, A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökségen és a jegyzőkön kivül Schulok Tibor dr,, Schmidt Ádáiji, Pós Dezső", Kaján József és Szilárd Gyula közgyűlési tagok küldetnek ki! A hitelesítő bizottság ülését augusztus hó 14.-én közvetlenül a közgyűlés befejezése utáni iaöre/tüzi ki. A távolmaradót tak, kimentettek nevei jogyzőkönvvbe foglaltatnak . 2. Mád y Zoltán dr, egyházkerületi felügyelő üdvözli a megjelenteket és a közgyűlést megnyl t j a.: * 2/a. Az egyetemes felügyelő nevében Károly dr, egyetemes missziói lelkész köszönti az" egyká 1^""^/ :i közgyűlést, A köszöntést az egyhá^ v^rCét rés merői. az egyházkerületi felügyelő köszöni meg. 3. Harmati Béla előadó jelentihegy az egyházkerületi presbitérium működéséről az EU/I, i cm 66, f La -jlepján a püspöki jelentés külön pontban számol be. Tudomásul szolgál c 4. Szabó József püspök beterjeszti az alábbi püspöki jelentést. Főtisztei ond Ő ágy iá sk e rü 1 e ti Kö z gvü lé s'i Áz európai nyelvekben két.szó taIái hát ó az "egyház" megjelölésére. Áz egyik az indogermán AifcnoT Churöh, Kork, Corkov, a másik a latin-román Ecciesia,' Egli 1 ;, Chi esu, Ei seri ca, Iglesia, Ba silica. 'Ami az első nevet illeti- a Kirche, Ohurch, Kork, Corkov akár, ahogy közkeletűen deriválják, a kyriaké, kyriakon görög szafeaköól származtatjuk = az Ur népe/akár, amirTTh^r-ii veTIT a laxin circa, ei r cum, circuF szócsoport tpvebő] ered = körülhatá rolt hel y, akár,ahogy Luther határozza meg a Nog/káté harmadik hrcagazát-magyarazatában, a görög-latin ky riacuria szóból ered = t aná c s ha z, t o mylo m, - elfogadható megjelölésé f ácľja az. egyháznak, ~ " ~ Az egyház"legf rappánsabb és legigeszerühb megjelölése azonban mégis csak az ckklésia. Figyelemreméltó, hogy Luther a "Kirche" szótól idegenkedett. Első bibliafordításánál is erek az ószövetségben használja a Kirche szot, mégpedig - s ez jellemző - s cogéüv szonthelyék megjo] ölesére, s az újszövetségben csupán egyetlen henyen, János 10,22-ben alkalmazza t S? oti s osszetétőiben: 'Kirchwoihe = templomszentelés, A későbbi Luther-bibliákból pedig már teljesen hiányzik a Kirche szó. "Von den Konziliis und Kirchen;; cimü, io39-b .n megjelent iratában Luther azt kivanja, hogy a Kirche' van - blinde" - szavát "keresztyén népábif ojegessel kell helyettesíteni. Lutuer az eccl^_i + T'lJ®5Inó71Jömöinde', bammiung, Versammlung szavakkai fordítja. A hitvallás:, iratainkban is ritka a Kirche szó használata. Ismeretes,"Hogy nevadóTíxvallasuhk, az Augustana a VII. cikkelyben menynyire nem theoretikusan és abstrakt módon, hanem praktikusan és dinamikusan határozza meg az egyházat: "Ecclosia est oongregatio s an c torum. in qua evangelium pure do c e tur et rec-tr adm^-;-ixánTur sacrameuta..,
