Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947–1952
1951. augusztus
2 istentisztelet volt, melyen Harmati Béla ősagárdi lelkész, egyházkerületi főjegyző szolgáit. 20 órakor közgyűlési előértokezlet volt. • Augusztus 14.-én reggel 8 órakor Molnár Gyula fen esperes. esztergomi lelkész szolgáltaiba ki az urvacsorát a közgyűlésen résztvevők számára. 9 órakor az egyetemes egyház -imatermében kezdetét vette a közgyűlés. 1. Szabó József püspök igeolvasása és imái a után Harmati Béla egyházi főjegyzőnek a megbízólevelek benyújtásáról"tett jelentése alapjan az elnökség az egyházkerületi közgyűlést megalakultnak jelenti ki. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökségen és a jegyzőkön kívül Schulok Tibor dr,, Schmidt /dám, Pós Dezső, Kaján József es Szilárc Gyula közgyűlési.tagok küldetnek ki. A hitelesítő bizottság ülését augusztus .hó 14--én közvetlenül a közgyűlés befejezése utánig időre tűzi ki. A távolmaradottak. kimentettek nevei jegyzőkönyvbe foglaltat' u O O u AJ nak«, 2. Mád y Zoltán dr. egyházkerületi felügyelő üdvözli a megjelenteket és a közgyűlést megnyitja. 2/a. Az egyetemes felügyelő nevében Gyímesv Káról v dr. egyeJ . .,.-]-] 1 .. .. . . , , . T J . . "i •/. . . T f j J oj temes missziói leikesz köszönti az egyházkerületi közgyűlést. Á köszöntést az egyházkerület részéről az egvhazkerületi felügyelő köszöni meg. • 3. Harmati Béla előadó jelente, hogy az egyházkerületi presbitérium működéséről az B.T,II.t.c.66«§-a alapján k"püspöki jelentés külön pontban számol be. Tud orná su1 szolgáló 4. Szabó József püspök beterjeszti az alábbi püspöki jelentéstFőtisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés' .Az európai nyelvekben két szó található az Jegyházj' vy jelölésére. Az egyik az indogermán Km. r ehe ľ Ghurchj Kork, Gcrkov,. a másik a latin-román' Ecclesia, EgTis e 3 Chi G-S á, Biserica., Iglosia,- Básilica. "" Ami az első nevet ilioti, a Kirche, GhurcK, Kork, Gcrkov akár, ahogy közkeletűen deriválják, a ky riaké, kyríakon görög szafcakból származtatjuk = az Ur népe, "akár, amint "Bar'th" y e Ii:' a latin, circa, circum, circus szócsoport tövéből oréd = körülhatárolt holy ; akár,ahogj Luther határozza meg a Nagykáté harmadik Si tága za t-ma^aŕaz a tában,.' a görög-latin kyria-curia szóból ered = tanács ->a z , templom., - elfogadható megjelölései ab"]a az egyháznak. Az egyház legfrappánsabb és iogigeszerübb megjelölés o azonban mégis csak az bkkiéuia. Figyelomréméitó, hogy Luther a "Kirche" szótól idegenkedett. Első bibliafordításánál is csak az ószövetségben használja a Kirche szót, mégpedig - s ez jellemző - a pogány szeütne]^ok megjelölésére, s az újszövetségben csupán egye t Ion helyen, János ,.0,22-bou alkalmazza a szót, ott is összetételben"" Kirchweyhe = templomszentelés. A későbbi Luther-bibliákból pedig már teli csen hiányzik a Kirche szó. "Von den Konziliis und Kircheib eimü. 1539-ben megjelent ira iában Luther azt kívánja, hogy a "Kirche" vak - ' blinde" - szavát ^kereszti-ön nép»kifoiozesscl kell helyettesíteni. Luther az eccw.nU A Goociíľn IGemuinde, bammlung, Versammlung szavakkai fordítja. A hitvallási iratainkban is ritka ť Kirche szó használata. Ismeretes, Hogy"" né"va'ao hitvallásunk, az Augustana a Vil.cikkelyben menynyire nem theoretikusan és abstrakt módon, hanem praktikusan és dinamikusan határozza meg az egyházat s Ecclesia est ccugregatio sanctorum, in qua evangelium pure de c e tur et reo to adminl c irantuf""säcrar on ta»..
