Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947–1952

1947. január, püspöki jelentés

len munkatársamnak, Csekey Zoltán püspöki titkár úrnak, aki a nehéz helyzetben kettőzött szorgalommal és dicséretes eredménnyel állt helyt. A hosszas kezelés és hallgatás eredményeképpen suttogó hangomat már rendes társalgási hangom váltotta fek a szónoki beszéd azonban még hangom teljes elvesztésének veszélyével fenyeget. A mai nappal a szolgálatot ismét átveszem, de egyben bejelentem, hogy kiszállásokra és szónoki hangot igénylő szolgálatokra még kénytelen leszek a rangidős esperes és mások segítségét kérni és igénybevenni. A magam és szolgálatom, mint mindnyájunk sorsa Isten kezében, tehát a legjobb kézben van. Az Ő döntését várom és annak engedelmeskedem. Az egyházkerület elhívásában 0 rendelkezett velem. Ha továbbra is rendelkezni akar, visszaadja szolgálatom nélkülözhetetlen eszközét, hangomat: Ha viszont megtagadná azt tőlem, akkor is meghajolnék döntése előtt és tudnám, mit kell cselekednem. Biztosíthatom a Főtisztelendő Közgyűlést arról, hogy nemcsak általánosságban, de a magam személyével kapcsolatban is meggyőződéssel vallom és érvényesítem az elvet: az egyház, az egyház mindenekfelett. „Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb, hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mibennünk munkálkodó erő szerint, annak legyen dicsőség az egyházban Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre, örökkön örökké." Ámen. 29