Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947–1952

1952. június

- 5 Egyház és állam Egyházunk alapvető állásfoglalását, melyet Zsinatunk első ülésszakán, 1948-b-an kimondott, becsületesen vállaljuk a magunk területén.. Hazánkhoz és annak népéhez hűségben vállaljuk országunk épitésének minden feladatat, vállaljuk a küzdelmet,a munkát az uj magyar államban, hazánk mai rendjének és békéjének védelmét. Becsületes állásponton akarunk állni, mert ez méltó hozzánk. Az elmúlt esztendő tapasztalatai bizonyitják, hogy az a megegyezés, amely a magyar állam és egyházunk között létrejött, bevált. Kiván

fjuk, hogy @z/é az Egyezmény ne csak fennmaradjon, hanem, hogy az állam és az egyház között kialakult viszony egyre jobban elmélyüljön. E helyütt emlékezem meg az állami Egyházügyi Hivatal elnökének, Kossá Isrvánnak lemondásáról, mivel a Népköztársaság elnöki tánácsa ezen tisztsége alól felmentette, miniszterré nevezvén ki. Kossá István elnökben az állami Egyházügyi Hivatal élére annak idején világos látású és az egyház és állam közötti jó kapcsolat kialakítására kiválóan alkalmas ember került. Az ő működésével kapcsolatban egyházunk igen kedvező tapasztalatokat szerzett, s ezért hálásak vagyunk jó szolgálataiért. Utóda Horváth János, az állami Egyházügyi Hivatal volt helyettes elnöke lett, akit hivatalba lépése alkalmából Írásban és szóban üdvözölt egyházunk és püspöki karunk. Jó reménységgel és bizalommal tekintünk együttmunkálkodásunkra. a fizetéskiegészitő államsegély felemelése egyházunk lelkészi körében nagy örömöt keltett, mert újból megtapasztalhatták népi demokráciánk megbecsülését és szeretetét hivatásukat komolyan vevő, a néphez hü lelkészek iránt, AZ állam ezzel a ténykedésével egységesítette a lelkészi kongruákat három szolgálati csoportban: gyülekezeti lelkészek, helyi lelkészek és segédlelkészek számába, A kongruarendezés nem nyúlt bele a helyi javadalmak kérdésébe, s ez gyülekezeteinknek lehetővé tette, hogy lelkészeiket tovább javadalmazzák. A lelkészi fizetések rendezésével kapcsolatban az egyháznak az Egyezményben biztosított államsegélyei módosultak ugyan, de az ogyh-z szükségletei legalább az 1948. óta élvezett mértékben fedezetet nyertek. A püspöki értekezlet az egyházi földekkel kapcsolatos többrendbeli nehézség elhárítása érdekében tárgyalást folytatott az állami Egyházügyi Hivatallal olyan irányban, hogy az állam minden, a megállapodás alapján felajánlott egyházi földet átvegyen. Felhívtuk az egyházkerület minden gyülekezetét és földbirtokkal rendelkező épstül^tét, hogy földbirtokát 19ti szeptember l-ig ajánlja fel megvételre az államnak. Az állam egy ujabb megállapodás értelmében ugy rendelkezett, hogy a megtartható háztáji müvelés fogalma alá tartozó föld -átlag 800 négyszögöl lehet, amelybe azonban beleszámit a kert is. A beszolgáltatási és adókedvezmények, valamint a kulák-katcgóriából / való törlések csak akkor voltak kérhetők, ha az egyházközségek a felajánlásokat teljes mértékben teljesítették. A szeptember l-ig fel nem ajánlott földek nem álltak többé a keretszerződés és pótegyezmény védelme alatt. Bejelentőin, hogy az egyházközségek egyházi földingatlanaikat megvételre felajánlották az álXamnnk. Az állam megfelelő^ szervei a vegzések jórészét az egyházközségeknek már kikézbositették. Vannak a^o^haii-öl^an egyházközségek, amelyek hiányos adatszolgáltatás miíftt a végzésekeh még nam kapták meg. Az állam az egyházi foldok vételárát Az Állami Egyházügyi Hivatal által kezelt Egyházi Alapba fizeti be.. Dczséry László püspök tárgyalást folytatott a földek vételára felszabadítása érdekében, amelynek eredménye a

z lett, hogy lehet javasolni az Egyházügyi Hivatalnál az egyházközségek szamára az azokat megillető Összegnek egyszerre Való kifizetését iß. A föjLdfelajánlás következtében kieső lelkészi jŐVodelcm