Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947–1952
1951. augusztus
dik és realizálódik ujrfi meg uirn az összógyülckczésok közösségeiben. Sok nyolvbon az egyhá z és tem plom neve ugyanaz --Kirche, churcn, stb. s mi magyarok is nevezzük á~ templomot sok helyütt szentegyháznak, -Nos, a holy es keret nem lényegszerücn döntő az egyház létére, de maga nz összogyülokezés igen. Tízezer evangélikus, tizezor helyen nem egyház, de ha két-három evangélikus összegyülekezik Jézus nevében, - az egyház. Máté 18,20. Ezért gyülekeztem összeráz őskoresztyének minden körülmények között, tilalom ellenére is. Ha nem lehetett nyíltan, összegyülekeztek titkon, ha nem lehetett szép székesegyházban, összegyültök az erdők mélyén, hn nem lehetett a föld felett, összegyülekeztek a föld alatt s egyház, mert valóságos okklcsir élt a katakombákban is. Ezért nem pótolhatja soha a mngánáhitatosság n tomplombajárást, ezért nem szerezhetünk híveinknek ole g közösségi alkalmat, ezért gyanús minden robinson-korosztyén. Ezért felelősségre döbbentő, hűséges gyűjtő szolgálatra sarkaló szó az ck klésia ellentéte, a di n-spor a, az egy ház torzo ja, a szó rvány. Szó rványob~~~akko r lesz egyházy^hn összegyűjtőd, ha csak két gyerekei, vagy három' öregasszonyt is. Ezért helytelen dolog láthatatlan egyházról beszélni. Az ecclűsia nom invisibilis, hanem Igenis* visTbijggs. Amikor Luther - főként Róma .elleni vitájában - különb só goTTToft a látható és láthatatlan egyház között, ezzel nem valami civitas platonicaról akart szólani, hanem azt akarta kifejezésre juttatni, hogy a káhnl Jahve, az ckklésia tou theu a bűnösökéi is m aga b an foglaló empirikus ogyhazbnn -"" ETturil? far gyn. A szentek közössége ilyen ertclemben valóban" láthatatlan,mert hitbeli valóság, de a mi láthat ó7' konkrét, empirikus gyülekezetünk saját hűtlenségünk bűnéből származó nyomorúságát nom menthetjük azzal, nogy nincs semmi baj, mert azért o mögött van egy láthatatlan, makuláil an gyü1ok özet. t 2* Az ckklésia névben benne van az egyház sors a és r end eltetése is. Hogy az egyház a hitetlen világból, bűnből Elhívottak gyülekezető, ez azt jelenti, hogy az egyház csak ecclűsia mi Ii t an s lonct és sohasem cccles ia triump nnn s. Luther i ól látta!" "hogy az" 'egyház elmaradhatatlan ismertetőjele a "keresz t. Miközben az ekklésia engedelmeskedik az okklézisnok, a Szentlélek kihivásánaf, kihivja maga ellen a világ haragját. Tértől párázik a római cirkuszok homokja, korbács suhog gályarabok hátán. Ez és csak ez- lehet az igaz egyház élete: ccclesia. mi Ii t ans e. r. a. Tanuljuk meg, hogy az egyház nom pályázhatik o földön dicsőségre. Mindig eltévelyedett és megromlott, valahányszor ezt tette. Nem kell azon feiránkozni, hogy az egyházról lcfoszlnnnk a gyanús dicsőség talmi diszoi. Az ccclesia militans akkor válik majd ccclesia triumphans-szá, amikor már nom is okklosia tou theu, hanem basileia thou theou lesz. Az occlosin militnns azonban az acclcsia triumphans dicső korszakáig hűségesen szolgálja azt a világot, amelyből kihivatott. Az ekklesi : sohasem öncélú és vegcélu. Akiket Jézus elhívott n-gához a világból, azokat nyomban vissza is küldte széles o világba -"szolgálni. Az ckklésia nem kazettában pihenő drágakő, hanem só, kovász,gyertya. az okklésin népe nem lelki•hizlaldában éldegéli a maga betokozó• Jött, önzőén élvező életét, hanem szolgálatban osztogatja, emészti ringat. No siránkozzék senki azon, hogy nem uralkodhatunk;-mindig tévelyk o t, c ogyüáz, mikor erre törekedett, - hanem örüljünk annak, hogy szolgálhatunk, mert az igazi ckklésia = missió. Ha jól meggondoljuk, Ijí vVÍQ?z ogyik.főkülönbáég Róma és Wittenberg között. Mi"nom akarunk ido előtt occlosin glorinc lenni, nzért nem pályázunk politikai hatalomra, külső uralkodásra. 3. Az ekklésiára vonatkozó oxogetikai tallózásunk fényt vet n z AEIfiM és. gyü lekezet viszonyára is.
