Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947–1952
1951. augusztus
- 4 dik és realizálódik újra meg uira az összogyülokczésok közösségeiben. Sok nyelvben az egyhá z és t em plom neve ugyanaz - Kirche, churcn, stb. s mi magyarok is nevezzük a' templomot sok helyütt szentegyháznak. Nos, a hely és keret nem lényegszerücn döntő az egyház létére, de maga az összegyülekezés igen. Tízezer evangélikus tiz'ozcr helyen ..nem egyház, de ha két-három evangélikus öss zegy ülekezik Jézus neveben, - az egyház. Máté 18,20. Ezért gyülekeztek össze äz őskcrcsztyénck minden körülmények között, tilalom ellenére is. Ha nem lehetett nyiltan, összegyülekeztek titkon, ha nem lehetett szép székesegyházban, összegyűltek az erdők mélyén, há nem lehetett a föld felett, összegyülekeztek a föld alatt s egyház, mert valóságos ckklcsis élt a katakombákban is. Ezért-nőm pótolna tj a soha a magánáhitatosság a tomplombajárist, ezért nem szerezhetünk híveinknek cle g közösségi alkalmat, ezért gyanús minden- robinson-korosztyén, Ezért felelősségre döbbentő, hűséges gyűjtő szolgálatra sarkaló szó az okklesia . ellentéte, a diaspor a, az eg yház torzo ja, a szó rvány. Sz ó r vány o d"äkko r lesz egy házfőn összegyüjtöcl, ha csak két gyereket, vagy három öregasszonyt is. Ezért helytelen dolog láthatatlan egyházról beszélni. Az ecclosia nem invisiDilis, hanem igenis visTbilis, Amikor Luther - főként Róma elleni vitájában - különbséget tott a látható és láthatatlan egyház között, ezzel nem valami civitas platonicaról akart szólani, hanem azt akarta kifejezésre juttatni, hogy a káhal Jahve, az ckklosia t ou tho u a bűnösöket is magaban foglaló empirikus egyházban -" hTturík Tar gyn. A szentek közössége il y en értelemben valóban láthatatlan,mert hitbeli valóság, do a mi látható, konkrét, empirikus gyülekezetünk saját hűtlenségünk bűnéből származó nyomorúságát nom menthetjük azzal, hogy nincs sommi baj, mert azért e mögött van egy láthatatlan, makulátlan gyülekezet. 2. Az ckklésia névben benne van az egyház sors a és rendel tetése is. Hogy az egyház a hitetlen világból, bűnből kihi~vottak gyülckezote, ez azt jelenti ? hogy az egyház cs-ak ecclosia militans lenet és sohasem ecclosi a t riumpnnn s. Luther jól látta,""hogy aľz "egyház elmaradhatatlan ismertetőjele a keresz t. Miközbon az ekklésin engedelmeskedik az ekklézisnek, a Szentlélek kihívásának, kihívja maga ellen a világ haragját. Kér'tői párázik a római cirkuszok homokja, korbács suhog gályarabok hátán. Ez és csak cz lohot az igaz egyház élete: ecclosia militans v.- . r a. Tanuljuk meg, hogy az egyház non pályázhatik o földön dicsőségre. Mindig eltévelyedett és megromlott, valahányszor ezt totto. Nem Holl azon Siránkozni, hogy az ogvházról lofoszlnnnk a gyanús- dicsőség talmi" díszei. Az ecclosia militans akkor válik majd ecclosia triumpEans-szá, amikor már nem is okklesia tou theu, hanem bnsileia thou thoou lesz. Az ecclosia militans azonban az occlesia triumphans dicső korszakáig hűségesen szolgálja azt a világot, amelyből kihivatott. Az okklésis sohasem öncélú és vegcélu. Akiket Jézus elhívott napához a világból, azokat nyomban vissza is küldte széles o .világba -"szolgálni. Az okklesia nem kazettában pihenő drágakő, hanem sói kovász,gyertya. AZ okklesia népe nem lelki•hizlaldában éldegéli a na^a botokozódott, onzőcn élvező életét, hanem szolgálatban osztogatja, emészti mngat. No siránkozzék senki azon, hogy nem uralkodhatunk;-mindig tévelygett az egyház, mikor erro törekedett, - hanem örüljünk annak, hogy szolgálhatunk, mert az igazi ckklésia =• missió. Ha jól meggondoljuk, tjí ogyik^főküiönbség Róma ós Wittenberg kozoti. Mi nom akarunk íclo előtt ecclosia glorinc lenni, nzért nem pályázunk politikai hatalomra, külső uralkodásra. • 3. Az okklésiára vonatkozó oxogotikai tallózásunk fényt vet n z Qßjhaz es gyülekezet v iszonyára is.
