Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947–1952

1947. január, püspöki jelentés

igaz«ló nyilatkozatot kívántunk be. Rövid időre rá azonban a kormány­nyal Íétí6$8ti megállapodás alapján az egyetemes presbitérium egyete­mes igazolási szabályzatot állapitott meg és léptetett életbe, amely az igazolás kötelezettségét az összes lelkészekre és lelkészi jellegű egyházi tisztviselőkre kiterjesztette, amivel szemben azok az állam által elrendelt politikai igazolás alól mentesittettek. így az álta­lunk tett intézkedés tárgytalanná vált. Az elém tárult helyzetképet nagy vonásokban következőkben vá­zolom fel. A fejérkomáromi egyházmegyében Komárom lelkésze, egyben az egyházmegye esperese, Fadgyas Aladár, elmenekült és egyideig Sólyom Károly segédlelkész is távol veit az egyházközségtől, éppen a legsú­lyosabb időben. Fúria Zoltán, az egyházmegye alesperese, a csákvárí leltész elhagyta helyét és hazatérőben internálták. Az egyházmegye lel­készi főjegyzője, Pusztavám lelkésze, Weinberger Gusztáv, ugyancsak ma­gára hagyta egyházközségét. Irányi Kamill, Székesfehérvár lelkésze,szin tén nem volt a helyén. Hazatérőben elfogták és a népbiróság elé állí­tották. Segédlelkésze, Nagy Tibor, is többi zbeh eltávozott. lelkészé­nek, Magyar Gézának, menekülése következtében a száki egyházközség pásztor nélkül maradt. Tatabányán sem volt lelkész, mert Kalavszky Imán katonai szolgálatra vonult te és hazatérőben fogságba esett, -m segédlelkész, mert Schultz Jenő szintén eltávozott. Az érdi misz­úó segédlelkésze, Bányai Sándor, sem. maradt a helyén. Oroszlány u­gy ancsak lelkész nélkül állt, mert lelkészválasztási eljárása a hábo­rús események miatt megakadt. A mosrni egyházmegyében az esperes,Schrödl Líátyás, akit a volksbundmozgalomban való részvétel miatt vontak felelősségre, az es­peresi tisztről lemondott, majd elfogták és népbirósági eljárás alá ke­rült. A levéli egyházközség tehát ugyancsak lelkész nélkül maradt. A mosoni németnyelvű egyházközségek híveinek tekintélyes része elmene­kült, majd a helyben maradtak és visszatértek tömegei, mint volksbun­disták, kitelepítési eljárás alá kerültek. A pásztorok helyükön vol­tak, de a nyájból alig maradt valami. A nógrádi egyházmegyében a kétbodonyi egyházközség maradt -Lelkészének, Csőváry Dezsőnek, oimenekülése következtében pásztor nél­kül . A salgótarjáni segédlelkész, Belopótoczky Lajos, pedig ugy mene­:ült el, hogy előbb a prebiteriumnak állásáról való lemondását beje­lentette. Gsagárd lelkésze, Harmati Béla, már régebben tábori lelkészi szolgálatra vonult be, azután pedig hadifogoly lett.

Next

/
Thumbnails
Contents