Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1947–1952
1950. szeptember
- 16 ken, a lelkészek azonban majdnem teljes számban részt vesznek azokon. Presbi terek l elkigondozás a. egyházmegye Presbiterek száma Előadások száma Fejérkomárom • § 5ü + 3 idősön 66 - 1 6 ? Nógrád-Hont 423 + 3 53 + 22 Együtt 817 + 8 109 :ssssssssfss2sas:rasss3ssasss3ssss3ss2s8sss2 A presbiterek száma emelkedett. Hogy az előadások száma csökkent-e ? vagy emelkedett, az a hiányos kimutatások miatt nem állapítható meg. általában a presbiterek csak az egyházkoraányzati munkában vesznek részt, vannak azonban már gyülekezeteink, ahol a presbiterek lelki munkát is végeznek "s komolyan szivükön hordják az egyház lelki életenek fejlődését. !5izonyságtevő szolgálataikkal áldott munkát végeznek. Nagyon kérem a lelkészeket, vegyék komoly gondozás alá a presbiteriuaot. Tartsanak részükre külön előadásokat, gyűjtsék össze őket a niblia körül, nyerjék meg őket az őrállói munka végzésére, hogy az ő életpeldájuk serkentőleg hasson az egész gyülekezetre. Komolyan gondolnunk kell gyülekezeteinkben presbitériumainknak a komoly egyházi szempont szerinti megújítására. Teológusaink életét figyelemmel kísértem. Az 1949/50. tanév második felében 87 teológus volt a hittudományi karon, ebből dunáninneni 2 nő és 5 férfi, összesen 7. Mindegyiktől bekértem önéletrajzot és kereste.a a velük való szemelyes érintkezést. Anyagi helyzetükön igyekeztem ugv segíteni, hogy egyrészt beosztottam egyeseket nyári szolgalatra egyes egyházközségekbe. a lelkészeknek jutó személyi államsegélyből is a 50 forinttá L támogattam és természetesen megengedtem számukra a gyülekezetekben a szupplikációt. A szupplikáciők és offertőriumok eredménye 11163.37 Ft. volt. A kerületünkben egy teologusra eső összeg százalékos arányban 1594.76 Ft. volt. A dunaninneni egyházkerület nagyobb* mértékben támo atta a teologus-ügyet, mint a bányai és tiszai kerület. Teolóf usainknak e nyárra is engedélyt adtam szupplikációra. néniét erenc teológust segédlelkész! kongrua terhére a nyári időszakra elhelyeztem Komáromban, Zábőrszky Csabát pedig Esztergomban. & ux * * fivel lelkészképzésünk az 1950/51.tanévben már egyházi feladatként ránk hárul, - tekintettel arra, hogy az állam a hittudományi karokat az egyetemekről lekapcsolta és az egyházaknak adta át, - a szuellikáció felkarolása igen fontos, nagy horderejű kérdés. Teológusaink ugyanis szegény családok gyermekei és csak ugy tudják magukat íenntartahi, ha hlveink erőteljes anyagi támogatással hónuk alá nyúlnak. Kéreo! gyülekezeteinket, ne sajnálják az áldozatot, mert egyházunk jövendő sorsa híveink szivére van letéve. x<íV tére k^i 8P aJ?» h o$J a ielkásznevelő Otthon if a£ áöa n változás állott be: nudaker Oszkár utódia kél tt Veöreö s lőre, a győri diakonissza anyaház lel-
