Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1943

1943. augusztus

88 Komárom. Az egyház lelkésze az elmúlt évben is rendszeresen végezte a Városi Kórházban a betegek gondozását. Hetenként, vagy ha úgy látta, hogy szükséges, több ízben is meglátogatta be­tegeinket. Messze vidékről, még Pozsony és Veszprém megyékből is jönnek ide híveink. Látogatása alkalmával Krisztus útmutatása nyomán hívogatta őket az Ö közelségébe. „Jöjjetek énhozzám ..." s a krisztusi szeretet szavaival vigasztalta a reászorulókat súlyos műtéteik előtt s az evangélium bátorításával igyekezett őket nehéz élethelyzeteikben megbékéltekké tenni. Különösen is sokan keresik fel a szülészeti és női osztályt, melynek élén egyházunk m. felügyelője áll, ki is minden alkalmat felhasznált, hogy a lelkész szolgálata elérjen hozzájuk. N agy ünnepeink előtt és kívánságukhoz mérten elvittük szá­mukra az Űr szent vacsoráját. Osztottunk ki részükre imádságos könyveket és vigasztaló vallásos iratokat. 2 egyén halt meg. Gyakran felkereste lelkész, különösen a protestáns tábori lel­kész megérkezéséig, de azóta is több alkalommal a „Honvéd Hely­őrségi Kórház-"ban szenvedő sebesült és beteg katonákat, majd a felállított két hadikórházban szenvedőket. Hol különösen a téh nagy harcok után nagyobb számban voltak híveink, köztük többen súlyos sebekkel. Részükre imakönyvet, egyházi lapokat osztottunk ­ki. A „Harangszó" 50 példányban jön hetenként számunkra. Nő­egyesületünk tagjai is látogatják őket s nőegyleti díszelnöknőnk, báró Malcomesz Gyuláné, úgyszólván nekik él. Nőegyesületünk egyízben megvendégelte az összes betegeket. Székesfehérvár. A vármegyei Szt. György Kórházban levő evang. betegek a lelkészi hivatal különös gondját képezik. Heten­ként háromszor részesülnek látogatásban betegeink. Egyszer Nagy Tibor s. lelkész, egyszer a Nőegyesület tagjai s egyszer a „FÉBE" diakónisszaház tagjai. E látogatások alkalmával lelkivigaszban ré­szesülnek, vallásos olvasmányokat kapnak. Kívánságaik továbbít­tatnak a lelkészi hivatalba, ahol azok minden alkalommal elinté­zést nyernek. Minden nagy ünnep előtt úrvacsorában részesülnek, de kívánságra esetenként is. Tata. Az itteni magánkórházakban szenvedő testvéreinket is időnként felkereste a lelkész és vigasztalta őket. Részükre vallá­sos iratokat osztott ki. Tatabánya. A Társulat helybeli kórházában fekvő betegeinket rendszeresen látogattuk, köztük hitmélyítő és építő iratokat, egy­házi újságokat osztottunk ki. Az elmúlt évben meglátogattuk cser-

Next

/
Thumbnails
Contents