Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1942

1942. október

73 b) Egyházak közül kapnak: Érsekújvár 300 P s Zobor 250 P, Csánk 350 P, Szene 600 P és Dunaszerdahely 200 P ( = 1700 P). 34. (Dr. Cs.) Az egyházkerületi számvevőszék jegyzőkönyvét mutatja be Szűcs Sándor számvevőszéki jegyző. A beterjesztett jegyzőkönyvet a közgyűlés jóváhagyólag tudo­másul veszi, függelékként konyomatja és az abban foglalt javas­latokat határozati erőre emeli. 35. (B. L.) Bérces Lajos beterjeszti az 1941—42. tanévről szóló tanügyi •jelentést. f Válságos időket élünk. A nemzetek összecsapása nyomán országok tűnnek el. Magyar nemzetünk fölött is az újabb és újabb megpróbáltatá­sok felhői tornyosulnak. Ifjaink, életerős férfiaink a csatamezőn küzdenek az istentelenség, a vörös lángtenger mindent elborítani akaró hatalma ellen. Ilyen időkben van nagy elhivatottsága az evangélikus tanítónak. Minden tévtantól mentesen, hivatásának megfelelően elfogultság nélkül, Istenbe vetett hittel kell végeznie magasztos munkáját. Meg kell értenie a nagy idők hívó szavát s hirdetnie kell, hogy e nehéz állapot csak átmeneti, s a jobb jövő reményében mindenkinek türelemmel, példa­adóan kell viselnie a haza által kívánt áldozatot. Van példánk! Hiszen a legnagyobb áldozatot a nemzet Atyja hozta s a példát hősiesen elesett fia adta. A magyar evangélikus tanító a nála megszokott ügybuzgalommal teljesítette feladatát az 1941—42. tanévben is. Helytáll minden téren. Nemcsak saját osztályait látta el, hanem sok esetben helyettesítette a hadiszolgálatra vonult kartársát is. Vakációja e nyáron alig volt. Cséplő­gépellenőri szolgálatot kellett vállalnia, s ezt a nehéz és hálátlan feladatot igazságosan teljesítette. Önképzésre, előkészülésre, pihenésre alig volt alkalma. Pedig nagy feladatot rótt a múlt tanév tanítóinkra. Igen kevés már azoknak az iskoláknak a száma, ahol csak hat osztály van. Legtöbb iskolánkban megnyílt már a VII. és VIII. osztály, ez rendkívül nagy fel­adat elé állítja az osztatlan iskola tanítóját. Mégsem fogadja szívesen azt a megoldást, hogy a felső tagozat (V—VIII. o.) szorgalmi ideje hat hónapos legyen, mert látja, hogy ez a rövid oktatás az általános művelt­ség aláhanyatlását vonja maga után. Érthető, hogy a közokt. miniszté­rium is kiküszöbölni szeretné a hat hónapos oktatást, s a szülők felvilá­gosítása útján, kedvezmények nyújtásával szeretné a szorgalmi időt megnyújtani. Ugyanis elrendeli, hogy azokban az iskolákban, ahol a felső tagozat 9 hónappal dolgozik, az utolsó ú. n. gyakorló év 40 nap helyett csak 6 napból álljon. Népoktatásunkat más veszély is fenyegeti, s ez a nagy tanítóhiány. Egyházkerületünkben volt iskola, ahol egész tanévben nem volt taní­tás, mert a bevonult tanító helyett helyettest nem kaptak. A megüre­sedett állásra több helyen meddő maradt a pályázat. Ha kutatjuk az okot, úgy rá kell mutatnunk a főokra, hogy a tanítói pálya nem eléggé megbecsült pálya. A kezdőfizetés alacsony, az előmenetel igen lassú. Másik ok a tanítói lakások mizerábilis volta. Lassan a tanító lakása lesz az utolsó a községben. További ok, hogy a tanító a község minde­nese, minden ingyen munka az ő vállaira nehezedik. A nagy lekötött­séget jelentő fárasztó kántori munkát még mindig díjazás nélkül kell végeznie. Mindezeket hallja, látja az ifjúság s rá semmi vonzóerőt nem gyakorol a tanítói, s főként a kántortanítói állás akkor, amikor más pályákon sokkal jobb elhelyezkedési lehetőség nyílik számára.

Next

/
Thumbnails
Contents