Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1942

1942. október

25 át az emberiség ily rövid idö^álatt s oly rohamos átalakuláson, mint most szemünk előtt történik, v" Ezzel a ma még csak messze távolból felénk ködlő s gyarló emberi szemeinkkel elmosódj körvonalakban is csak alig felfogható jövő perspektívákkal szemben: itt áll a mi sziklaszilárd krisztusi hitünk Sionjára felépített evangéliomi keresztyén Anyaszentegyházunk a maga Istentől való örökkévalóságában. Nekünk pedig, akiket az Úr kegyelmes akarata egyházunk szolgálatába állított, nem szabad figyelmen kívül hagynunk az elkövetkezendő idők lehetőségeit s már most gondoskodnunk kell arról, hogy egyházunkat minden eshetőségre kellőképen felvértezzük. Istentől megáldott tehetségű, kipróbált hűségű munkásokra van szükségünk, akik keresztyén Siónunk sértetlen megőrzését és továbbépítését tekintik egyetlen feladatuknak s egyedüli életcéljuknak s akik a szent cél szolgálatában minden áldozatra készek. Egyházunk papsága eme szent és magasztos feladatának mindenképen magaslatán áll. De a jelen élet és fejlődés biztosítása csak egyik oldala az éremnek; — nem kevésbbé fontos s az elkövetkezendő idők szempontjából egyházunk életbevágó létkérdését jelenti egy újonnan sarjadó, minden tekintetben kitűnő lelkészi és tanítói nemzedék felnevelése s így az idők folyamán kidőlő erőknek érdemes új erőkkel való zavartalan utánpótlásának biztosítása. — E téren sok a tennivaló! Az iskolákban meg kell kedveltetni az ifjúsággal a lelkészi és tanítói pályát. Gondoskodniok kell a lelkészeknek és tanítóknak arról, hogy e pályákra a legkiválóbb, legtehetségesebb ifjak érezzenek hivatást magukban s emez elhivatás szavának eleget is tegyenek. De gondoskodni kell mindenekfelett arról, hogy emez életpályák választása ne jelenthessen az azt választó ifjak számára súlyos anyagi áldozatot a jövő megélhetés és boldogulás szempontjából, mely a legszebb és legmagasztosabb szárnyalással induló ifjú pályáját és lelkesedését is rövid idő alatt megbéníthatja. Hanem igenis jelentsen egy gondmentes, nyugodt és jól megalapozott biztos megélhetést, hol a lelkész és tanító gondtalanul élhet hivatásának — Isten áldotta tehetségének szárnyait kibonthatja s a gondozására bízott nyájat a Krisztus egyházának szeretetében nevelheti és megtarthatja. Ha van valami, ami a jelennél is fontosabb, úgy az a jelenből fakadó új élet lehetőségének biztosítása. Ennek megalapozása ad reményt a jövő életre s enélkül a legszebb és legerősebb építmény is homokra épített, fundamentum nélküli vár, melyet az idő eljövendő első vihara elseper. Egyházunk jövő fennállása és virágzása szempontjából ez ma a legfontosabb kérdés. Ezt jól meg kell oldanunk s ennek érdekében minden áldozatot meg kell hoznunk. Nem lehet az ennek érdekében hozandó áldozat oly nagy, hogy azt maradéktalanul ne vállaljuk. A megváltozott időkben egyházunk jövő életének biztosítása szempontjából nem kisebb feladat vár egyházunk világi vezetőire. Felügyelő társaim, presbiterek és egyházunk minden kellő intelligenciájú hithű tagja! Jöjjetek beljebb evangéliomi egyházunk lelkes szolgálatának műhelyébe; — ne vonjátok ki magatokat, ne resteljétek a munkát egyházunk érdekében, ne azt keressétek, amin megütődhettek, hanem azt, amin örvendezhettek! Az istentelenség s a bolsevista bestiálitás ellen most szemünk előtt