Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941

1941. október

54 46. (K. Gy.) Tárgyalás alá került a Magyarországi Evangélikus Egyház középiskolái (gimnázium és leánygimnázium) „Rendtartásainak tervezete, melyet az Egyházegyetem véleménynyilvánítás és bírálat, céljából bocsátott le a kerületekhez. A Rendtartás-tervezetet az Állami Rendtartás alapján Arató István kőszegi evangélikus leánygimnáziumi igazgató állította össze s a III. számú albizottság megfelelő módosításaival az 1940. évi szeptember 5-én tartott egyetemes szabályrendeleti nagybizottság elfogadta. Maga a szerző a tervezethez csatolt indokolásban kifejti, hogy legideálisabb lett volna egy teljesen egyéni evangélikus Rendtartás kidolgozása. Ez simulna legjobban hozzá az egyház önkormányzatához s juttatná legjobban kifejezésre, miként kíván az egyház autonóm jogaival saját elgondolása szerint élni. Mivel az'onban az állam a nagymérvű államsegélyek folytán mindig nagyobb és nagyobb befolyást is biztosít magának evangélikus tanügyünk menetére, az állami felügyelettel való harmonikus együttműködés biztosítására célszerűbbnek látszott az állami Rendtartást a maga egészében átvenni és a szükséges kiegészítésekkel és módosításokkal ellátni. Határozottan felveendők voltak a Rendtartásba az iskolai autonómiából származó természetszerű rendelkezések. A tankerületi főigazgató jogkörébe az egyházi főhatóság került. Nemcsak igazgatási téren, hanem egyébként is a főelv az, hogy az evangélikus iskoláink önállóságát kifejezésre juttassa Ezt szolgálják a bevezető részek, egy külön szakasz beiktatása a vallástanárról, egy külön rendelkezés a belmissziói egyesületről és a tanárok hivatására és elfoglaltságára vonatkozó megfelelő átszövegezés. Az egész Tervezet a Bevezetésében az országos és egyházi törvényekben az iskola fenntartására vonatkozó alaprendelkezéseket tartalmazza, majd a IX. fejezetben és 109. §-ban tárgyalja az evangélikus középiskolai oktatásügy minden kérdését: a tanév tartamát, a tanulók felvételét, „egyéni lap — személyi lap"' vezetésének módját, a gimnázium belső rendjét, a fegyelmi intézkedéseket a gimnázium tanári testülete és segédszemélyzete, az igazgató, vallástanár,' osztályfőnök jogai és kötelességei, tanulmányi és nevelési ügyek, tanári értekezletek, a tanulók elbírálása, évvégi összefoglalások, vizsgálatok s végül a záradékokban azon formulákat közli, amelyek különböző esetekben a tanulók „Értesítőjébe" feljegyzendők. Gondosan áttanulmányozva a Rendtartás-tervezetet, megállapítható, hogy a maga egészében teljesen megfelelő, alapos munka, amely nagy szakértelemmel és kellő körültekintéssel készült. Iskolai autonómiánk minden vonatkozásban biztosítva van, iskoláink evangéliumi jellege mindenütt ki van domborítva, evangélikus nevelésügyünk sajátos jellege, mely évszázados tradíciókban gyökerezik, ki van domborítva s meg vannak adva azok a keretek, amelyekben mozogva evangélikus középiskoláink megfeleljenek annak a kijelölt céljuknak, hogy növendékeiket a haza és egyházuk öntudatos tagjaivá neveljék. Gondoskodtak arról is, hogy a belső világosságnak milyen döntő jelentősége van a középiskolai nevelésben, hogy a középiskolába járó tanuló a vallásoktatás mellett rendszeres vallásos nevelésben is részesüljön. Általában és teljes egészében — a Rendtartás Tervezetet elfogadásra ajánlom, a szükséges módosításokat, melyek 9 oldalnyi terjedelemben a tervezeten eszközöltettek, — a szabályrendeleti nagybizottság elfogadta. Kisebb megjegyzéseim a következők: Az I. fejezet 18. §-ában az úgynevezett „személyi lapok" kiállítását csak akkor tartja szükségesnek, ha azt a tanári kar elrendeli és az egyházi főhatóság jóváhagyja. Az állami tantervvel egyezőleg ezt mindenkor imperatíve kell elrendelni. A 18. § tehát így módosul: 2 p. Az 1 bekez-