Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941

1941. október

6 És hazatért a Bácska, a déli határ tekintélyes része, összetört ott is az emberi mesterkedés, a gyűlöletre és a legaljasabb emberi indulatokra felépíteni próbált, hazug államtákolmány. Szomszédaink a velünk ugyancsak ezeresztendős sorsközösségben élt horvát testvéreink lettek, akik felé szeretettel tekintünk és törekvéseiket bizalommal figyeljük. Erdély egyrészének hazatértével a testvér tiszai, a Délvidék egyrészének hazatértével a testvér bányai egyházkerület, a vendekkel pedig a dunántúli kerület kapta vissza ideiglenesen szerteszéledt nyájának tekintélyes részét, hogy együtt építsük itt tovább Szent István ezeresztendős birodalmának a Kárpátokra, mint biztos boltozatra épített falait egy újraszülető, boldog Magyarországnak. Mindezekért hála Istennek, ki erős várunk volt mindig, kiben bíztunk elejétől fogva! Hála Istennek azért is, hogy adta nekünk bölcs vezérként, viharok közepette erőskezű kormányosként Kormányzónkat, aki felé tekintetünkből a töretlen hűség és bízó reménység sugározzék! Büszkeségünk és legféltettebb kincsünk, hadseregünk, amely híven a magyar katona ezeresztendős múltjához, bátor és hűséges végrehajtója legfelsőbb Hadura megfontolt parancsainak. Bizalommal nézzük és rm'nden erőnkkel támogassuk a főméltóságú Kormányzó Űr első munkatársaként maga mellé hívott miniszterelnöknek, Bárdossy Lászlónak munkásságát, egy hűséges, becsületes magyar embernek önzetlen, józan törekvéseit, akinek most, ezekben az időkben egy egységes, egyakaraton levő, egymással nem gyűlölködő,« egymásban hívő nemzet teheti eredményessé munkáját! És itt most megállok, hogy visszatekintsek másfél évszázaddal a magyar múltba azért, hogy kegyelettel hódoljak az évezredes magyar múlt egyik legnagyobb alakja és leghívebb magyarja, gróf Széchenyi István emléke előtt. "Messze előre világító, nagy, széles fénysugarú reflektorfény volt Ő az akkori magyar éjszakában, akmek fénysugarai még sok tekintetben ma is előttünk járnak és nekünk is utat mutatnak. Bár megértették volna Öt akkor, bár követnők iránymutatását ma, de nem felszínes máról-holnapra ható, többször a pillanatnyi politikai oppurtunitás által életrehívott, talán tetszetős, de nem eléggé megalapozott, bár elismerem, jószándékú cselekedetekkel, hanem a messze jövő céljait szolgáló, a mai életet nem felborító, de átformáló komoly tervekkel! Ne romboljuk le a meglévő építményeket, ha azok helyére építőanyag híján jobbat és erősebbet építeni nem tudunk! Nem a meglévő erők gyöngítése, hanem a gyengék erősítése legyen a cél! Széchenyi emléke maradjon közöttünk, útmutatásait ne csak idézzük, de kövessük is! Annyi vihar és veszély között is örökéletű lesz ez a nemzet, ha egymás értékeit nem lekisebbíteni, hanem elismerni törekszünk, ha a magunk értékeit nem a mások lekicsinylésével akarjuk növelni. Kevesek vagyunk, 'minden hű és igaz magyarra szüksége van a hazának és főként azokra, akik nem magukról állapítják meg a maguk nélkülözhetetlenségét. Kevesen vagyunk! Becsüljük meg és szeressük egymást! A pásztorok őrizzék ki-ki a maga nyáját és ne áhítozzék a másikéból lopott, vagy