Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1941

1941. október

48 meket a nemzeti művelődés szellemének megfelelően általános és gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa, az életben való helytállásra és további tanulmányokra képessé tegye." (1940. XX. t. c. 1. §) és hogy az egyháznak, hazának az evangélium szellemétől áthatott istenfélő és emberszerető, tisztaerkőlcsű és öntudatos polgárokat neveljen" (Evangélikus Tanterv). Ezt a célt szolgálta, amikor minden alkalmat megragadott az önművelődésre. Nyáron több tanítónk résztvett a továbbképző, avagy betegápolási, segélynyújtási, légvédelmi tanfolyamokon. A maga elé tűzött kettős feladatot kívánta teljesíteni, amikor a gyermekekkel tanítás előtt együtt olvasta a Szentírást, vitte őket az Isten házába. Hazafias és vallásos iskolai ünnepségeket rendezett s az Ifj. Vöröskereszt keretein belül a fogékony gyermeklelkekben mélyen szántogatta az emberbaráti szeretet barázdáit, A jól végzett hosszú tanítói munka elismeréséül kerületünk több kiváló tanítóját, mint Kaján József, vitéz Tanádv András, Mihalovics Pál, Szügyi Géza, Pap János, Klobusiczky Aladár, vitéz Patakv Sándor és Endrődi Alfrédet D. Kovács Sándor püspök igazgatói címmel kegyeskedett kitüntetni. A tanítói munkának ez a megbecsülése és értékelése az egész tanítói karnak jól esett. Egyházkerületünk 54 népiskolájában 84 tanító az elmúlt tanévben összesen 4893 növendéket oktatott. Evangélikus 4218, más vallású 675. Anyanyelv szerint magyar 3759. német és tót 1134 tanuló. Az egyházkerületi stalisztikai ívet jelentésemhez csatoltam, mely azonban a hiányos adatok miatt nem pontos. A vallás- és közoktatásügyi minisztr 24.370/1941. számú rendeletével f. évi szeptember hó 1-től német tannyelvű iskolává rmnősítette a hegyeshalmi, rajkai, oroszvári, levéli és a pusztavámi iskolát. A múlt tanév folyamán 1941. június elsejei hatállyal életbelépett az egyházegyetem három szabályrendelete. Az I. Szabályrendelet a népiskolák látogatásáról és rendszeres tanulmányi felügyeletéről szól. A Szabályrendelet 4. §-a szerint az evangélikus népiskolában iskolalátogatásra és a rendszeres tanulmányi felügyeletre egyházközségi elnökségen kívül, közvetlenül az iskolai bizottság illetékes. A 6. § az egyházmegyék által hat évre választott iskolalátogató bizottság jogkörét szabályozza. A 20. § szerint az evangélikus népiskolák felügyeletét az egyházegyetemtől, vagy az egyházkei ülettől megbízott pedagógusok is gyakorolhatják, mint akik ezzel az evangélikus tanítás- és nevelésügy tökéletesítését hathatósan előmozdíthatják. Ugyancsak 1941. június 1-vel hatályba lépett az „Iskolai Rendtartás és a Tanulók Fegyelmi Szabályzata". Mindenre kiterjedően, pontosan és világosan magában foglalja mindazt, ami az evangélikus iskolák rendtartására és a tanulók fegyelmezésére vonatkozik. Sok utána néző fáradtságtól, esetleg mulasztástól kíméli meg a tanítót s éppen ezért a Szabályzatot minden evangélikus tanítónak teljes egészében meg kell ismernie. A 3. Szobályzat az Evangélikus népiskola Igazgatójának Szolgálati Szabályzata. Eszerint az igazgató az iskola nevelő és oktató munkájának irányítója s mint ilyen, a tantestületnek közvetlen ellenőrző hatósága s egyben őre és védője a tanítói tekintélynek. Az Egyházegyetem a három Szabályzat megállapításával régen nélkülözött hézagot pótolt, az evangélikus tanítói kar ezt örömmel fogadta. Bár még 1941. április 2-i kelettel indult útnak, mégis inkább az