Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1939. Rendkívüli közgyűlés

1939. január

108 tartozott egyházközségeknek idegen egyházmegyébe csatolásáról van szó, amihez a hivatkozott törvényszakasz értelmében az érdekelt egyházközségek előzetes meghallgatása szükséges. A tervezett igazolóbizottságok alakítását ellenzi s mellőzését kéri azért, mert megalakításuk és működésük a püspök és az egyházkerületi felügyelő jogát csorbítaná. Dr. Händel Béla, Csatáry Elek, Mihalovics Samu és Kalavszky Kálmán közgyűlési tagok csatlakoznak dr. Kéler Bertalan felszólalásához. Dr. Händel Béla egyben az igazolóbizottság tagjai közül való kihagyását kéri, mert mint egyházmegyei felügyelő, az egyházmegyei törvényszék világi elnöke s ezt a tisztségét összeférhetetlennek tartja az igazoló bizottsági tagsággal. D^. Csengődy Lajos, dr. Farkass Béla, dr. Horváth Kornél, Kardos Gyula, vitéz Purgly Lajos és Szűcs Sándor nemcsak egyházjogi, hanem gyakorlati s nemzetvédelmi szempontból is helyeslik az egyházkerületi presbitérium indítványát s azt annál is inkább elfogadandónak tartják s elfogadásra ajánlják, mert csak ideiglenes intézkedést tervez, amelyen az egyházkerület alkotmányos módon a mutatkozó szükséghez képest változtathat. Dr. Horváth Kornél célszerűbbnek tartaná, ha az igazolást a püspök saját hatáskörében végezné el. * A vitát az egyházkerületi felügyelő felszólalása zárta be. Felolvasta az E. T. II. t.-c.-nek 48. szakaszát, amelyre a vita során többször hivatkozás történt s kifejtette, hogy annak rendelkezése normális viszonyok között történő egyházmegyei területváltoztatásra, egyházközségeknek egyik egyházmegye kötelékéből más egyházmegyébe való beosztására vonatkozik. Most azonban a mi esetünkben más a helyzet. Nem normális viszonyok között kell egyházi közigazgatási szervezetbe illesztenünk idegen rabgsából hazatért olyan egyházközségeket, amelyeknek egy része visszatérhet régi egyházmegyéjébe, másik részét egyháztörténeti, egyházjogi, egyházközigazgatási, célszerűségi s nemzetvédelmi szempontok figyelembevételével be kell osztani valamely szomszédos hazai egyházmegyébe, mert régi egyházmegyéje idegen uralom alatt maradt, esetleg ott meg is szűnt. Ilyen viszonyok és ilyen körülmények között az egyházi hatóság kötelességét képezi, hogy lehetőleg sürgősen és célszerűen helyezze el a visszatért egyházközségeket egyetemes egyházunk, egyházkerületünk s egyházmegyéink szervezetében és ezzel is elősegítse a hazatért hittestvérekkel való egybeolvadásukat. Az egyházkerületi presbitérium az egyházkerületi közgyűlés elé terjesztett határozati javaslataiban ideiglenes intézkedéseket javasol s ezzel eleve módot és lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy nyugodtabb viszo-