Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939

1936. szeptember

66 azon az elepedt lelkimezőn, melyet a Gyámintézet a szeretet harmatával öntözget, ott, ahova a szeretet isteni tanítója és bizonyságtevője, a könyörület szánakozó szemeivel tekint alá. Evangélom népe! Testvéreim ! A hitnek és szeretetnek szemeivel lássuk meg már egyszer ezt a lelki mezőt, evangélikus hittestvéreinknek lelki elepedlségét, szétszórtságukkal járó veszedelmet, a csábitgatásoknak ezerféle eszközét, a hitegetéseknek, Ígérgetéseknek különféle nemét, érezzük át már egyszer egy szerény templom vagy imaház, biblia, ima- és énekeskönyv, a lélek tápláléka utáni mély vágyódását, — halljuk meg már egyszer az elhagyatottságban kitörő panaszát, mentő segítséget esdő kiáltását, hogy mindez ébressze fel már egyszer bennünk az értük való, de — sajnos — sokakban szunnyadó, alvó felelősségérzetét s annak felébredésével érezzük át, hogy a mi kötelességünk rajtuk segíteni, mert nekünk szól az ige: „Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a krisztus törvényét." Aki vállalta a Krisztus evangéliumával a szép evangélikus nevet, az vállalja az evangélikus névvel járó lekötelezést, nem feledkezvén meg ama jézusi kijelentésről: „arról ismerik meg, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek", — egymáshoz lehajló, irgalmas, résztvevő, mindent megosztó szeretettel, melyről az apostol zengi: „soha el nem fogy." Ennek a szeretetnek soha nem fogyó, sőt ellenkezőleg egyre növekedő, szüntelen munkálkodó erejéről tesz bizonyságot a „Magyarhoni G. A. Gyámintézet" 75 éves múltja. Vajha ezen szép múltnak fénye, áldása ne hanyatlana le, ne zárulna be a 75 év határánál, hanem alkotásával, meggyőző erejével sziveket ihletne meg, meg nem állni, tovább, előre menni, hiszen ma még nagyobb a lelki elbukás veszedelme, még fájdalmasabb az elhagyatottság panasza, még hangosabb az irgalmas szeretet segítése utáni kiálltás. Gondoljuk át, érezzük át mindezt. Vigyázzunk, hogy a közöny, a nemtörődömség ránk ne hozza a súlyos mulasztás vádját: „Bizony mondom néktek, amennyiben nem cselekedtétek meg eggyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg." Az evang. hivő keresztyén ember bensőséges hálájával álljunk meg „Magyarhoni G. A. Gyámintézetünk" 75 éves határkövénél azért a kegyelemért, melyet oly gazdag mértékben kiárasztott reá s azután forrjunk össze lélekben s tegyünk fogadást, hogy áldott célú „Magyarhoni G. A. Gyámintézetünk" hűséges szolgálatába lépünk, evang. öntudatra nevelő, evang. hitben megtartó, lelkeket mentő, egyházépítő munkájában szívvel-lélekkel, minden erőnkkel résztvenni törekszünk. Legyen ez a fogadalom az apák örökségét megbecsülni, értékelni, megtartani és gyarapítani kész hű fiaknak fogadása. 2. Bár a „Magyarhoni G. A. Gyámintézet" jubileumáról kiadott „Emlékfüzet" megemlékszik arról, hogy dr. Gerber János egyetemi professzor ur, a némethoni G. A Egylet kiváló elnöke nemcsak a jubiláris közgyűlésen vett részt, hanem Ziermann Lajos Ő Méltóságának társaságában kitüntető látogatásával egyes, a Gyámintézet s a némethoni