Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1936–1939

1939. augusztus

50 vissza. így tehát egyházkerületünknek megnagyobbodott területén sincs evang. középiskolája (gimnázium, polgári iskola, tanítóképző-intézet stb.). A másik kiemelendő mozzanata Egyházkerületünk tanügyének, hogy új Evangélikus Tantervünk és Utasításunk, valamint ezzel kapcsolatban az új Vallástanítási tanterv megjelent s minden iskola részére rendelkezésre állott. Ennek bevezetésével evang. tanügyünk egyöntetűbb, céltudatosabb és „protestánsabb" lett. Mivel Egyházegyetemünk e Tanterv kötelező használatát 1939 szept. 1-vel imperatíve elrendelte, lehetővé válik, hogy a néhány hónapja idecsatolt felvidéki iskoláink is teljesen beleilleszkedjenek a mi tanítási rendünkbe, — ami az által fog megtörténni, hogy a most küszöbön álló iskolai évben már az új Evangélikus Tanterv alapján lesznek a Tananyagbeosztások, órarendek kidolgozandók. Nem nehéz belátni, hogy ez az ú. n. asszimilálódás egyeségesítés, ami az új adott helyzetben — elengedhetetlen — nem könnyű feladat, mert számtalan akadályt kell elgördíteni az útból. A 20 esztendős idegen uralom teljesen más szellemben, más tanítási anyaggal céltudatos elnemzetietlenítő törekvések érvényrejuttatásával sok konkolyt hintett ezer éves vetésünkbe, amelynek kigyomlálása sok tapintatot, türelmet, szeretetteljes elnézést kíván. Főképen ki kell emelnem itt az ú. n. ,,tót liga-iskolák" romboló, a magyar lelket és nyelvet pusztító munkáját. Tiszta magyar vidékeken, tiszta magyar anyanyelvű lakosság körében állították fel ezeket Pozsonytól egész a keleti határig, tehát a most felszabadult területen semmivel nem törődve, tiszta tót tanítási nyelvvel és csehszlovák szellemmel. Ezek az iskolák nemcsak mételyezték a kis magyar lelkeket, de gyilkosai is voltak annak. Jellemző, hogy a tót Liga-iskolák tanítói a felszabadulás után mind elhagyták állomáshelyüket s iskoláik sajnos nagyrészt üresen maradtak, mert a magyar állam csak ott létesített helyükre magyar áll. iskolát, ahol a növendékszám 30-on felül van. Ennek szomorú következménye éppen reánk kisebbségi egyházra az, hogy evang. növendékeink, akik bekénj szerültek annak idején a tót liga-iskolákba, most egyszerűen a kat. iskolába tereitettek. Felterjesztés intézendő nemzeti és egyházi szempontok és érdekek védelmére az iránt, hogy a Kultuszkormány, ha mihamarább meg akarja szüntetni a romboló munkát, a lehetőség szerint mindenütt állítson magyar iskolákat a tót liga-iskolák helyén annál inkább, mert tantermek és tanítói lakások készen, „üresen" állnak. — Egyházkerületünk evangélikus iskoláinak 1938/39. tanévi eredményeit ismertetve, a fenti nehézségek dacára megnyugtató, sőt biztató eredményről számolhatok be. Tanítói karunk eddigi múltjához méltóan nehéz időknek intelmeit, megértve fokozott buzgalommal, felajzott akaraterővel igyekezett egyházi és hazafias nevelési munkáját elvégezni. Az Egyházmegyék részletes jelentéséből meggyőződtem aról, hogy evangélikus tanítói karunk buzgó munkásságáért elismerést érdemel csupán. A tanévet, mely mindkét oldalon a különféle katonai mozgolódások, katonai beszállásolások és a tanítóknak katonai szolgálatra való bevonulása miatt erősen meg volt zavarva, mindenütt szeptember elején kezdték meg s június közepén, szabályszerűen fejezték be. Említett okoknál fogva néhány helyen szünetelt a tanítás kisebb-hosszabb ideig, de a helyettesítéssel és a tananyag szorgalmazott feldolgozásával a hiányt a tanév végére sikerült pótolni. Mindenütt szép eredményről szólnak a jelentések. Eredménytelen tanítás egyházkerületünk egyetlen iskolájában sem volt. A felszabadult iskolák az új rendhez alkalmazkodtak s végezték áldásos tevékenységüket, oltották a fogékony szivekbe az istenfélelem és forró hazaszeretet nemes magvait. A Csallóköz evang. iskoláiban a tanítási nyelv tisztán magyar, a nógrádi, honti, barsi iskolákban, Léván, Losoncon, Százdon ma-