Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1935. Rendkívüli közgyűlés

1935. szeptember

16 Jézus Krisztust. Áldj meg és elégits meg, kifogyhatatlan szerelmedbőt minden lelket, aki éhezi a te igazságodat és szomjúhozza a te Ígéreted vigasztalását. Hallgasd meg Atyám, a te erőtelen és érdemtelen szolgád imádsá­gát szent Fiad az Ur Jézus érdeméért! Amen! Dicsőség. — Áldás. A templomi ünnepély a Himnusz, majd a „Maradj meg kegyel­meddel" kezdetű közének eléneklésével véget ért. * * * 8. Az ünneplő közönség — közgyűlési tagok és vendégek — visza­tért a vármegyeházára, hogy annak nagytermében a beiktató közgyűlést folytassa. Sztranyavszky Sándor dr. elnöklő egyházkerületi felügyelő a közgyűlést ismét megnyitja. Megállapítja, hogy az egyházkerület püspö­kének felavatása és eskütétele megtörtént. Ennek alapján felkéri a püs­pököt, hogy elnöktársi székét immár foglalja el. Ez megtörténvén, elnök­társát nem kötelességből, hanem meleg szeretettel köszönti, ősi szokás szerint neki az egyházkerület püspöki pecsétjét átadja, őt immár az egyházkerület beiktatott püspökének nyilvánítja s azután az áldás után, amelyet reá Istennek házában illetékes és ihletett ajkak kértek, ő is áhí­tatos és bizakodó lélekkel kéri Istennek áldását egész életére, minden munkájára, hogy velük és általuk a jövőben is példaképe legyen annak, miként kell az Istent lélekszerint igazában szolgálni, a hazához és az egyházhoz törhetetlen hűséggel ragaszkodni s az embertársakat meleg szívvel szeretni. Majd a közgyűlés figyelmét lebilincselő s kitörő helyes­lését ismételten kiváltó emelt hangon, lelkes tűzzel s féltő gonddal a következőket hangoztatta: „A Dunáninneni evangélikus egyházkerület ma csonka, súlyos és égő sebektől vérzik. Nekünk mindkettőnknek, de az egész egyházkerületnek is komoly feladata tehát: végezni haza- és egy­házszeretettel az egyházat védő munkát és megoltalmazni az egyházat minden olyan kísérlet ellen, amely a kerület további fennmaradását ve­szélyeztetné. Az egyházi elnöki pozícióra nekünk csak addig lehet szüksé­günk, amig az egyházegyetem érdekében eredményes munkát tudunk vé­gezni. Nem tesz jó szolgálatot a magyar ügynek és a magyar jövendőnek, aki azokat a kapcsokat, amelyek a csonka egyházkerületet a megszállott területhez fűzik, gyengíteni akarja. Igenis, aranykapocs ez az egyházkerü­let, amely a jövőt köti össze a szomorú jelennel. Ezt a szent köteléket senki széttörni nem tudja és nem fogja." Meggyőződése, hogy elnöktársa lelkében is visszhangra találnak ezek a megállapítások. Ebben a re­ményben bizalommal és őszinte szeretettel köszönti s igéri, hogy megértő munkatársa lesz, mert tudja, hogy elnöktársa is mindenkor a haza és az egyház életbevágó szempontjai szerint fogja vezérlő kötelességét teljesíteni. Kéri a közgyűlést, határozza el, hogy a püspök beiktatásának meg­történtéről az államkormányt, az egyetemes egyházat, a többi három egy­házkerületet, az egyházmegyéket és a testvéregyházakat az Egyház Alkotmány 141. §-a értelmében hivatalból értesiti.

Next

/
Thumbnails
Contents