Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1935. Rendkívüli közgyűlés

1935. szeptember

14 határozatait, végzéseit és rendeleteit megtartom és megtartatom, ítéleteit végrehajtom és végrehajtatom. A kerületbe tartozó egyházközségek és egyházmegyék békességét, épülését, anyagi és szellemi előmenetelét min­den tehetségemmel munkálni és előmozdítani igyekezem. Az általános j ogrend és békesség megtartására és az Isten országa megvalósításán az Istennek nekem adott kegyelme és emberi erőm mértéke szerint mun­kálkodni törekszem. Isten engem úgy segéljen! Amen." Eskütétel után D. D. Raffay Sándor avató püspök testvéri csókkal köszöntötte püspöktársát. Ezt követően pedig a kerület espereseivel és alespereseivel együtt az oltár előtt térdeplő püspök fejére téve jobbke­züket, orgonakisérettel az ősi avató éneket, a „Confirma Deus hoc opus"-t énekelték. Utána az esperesek,' alesperesek s a közreműködő egyházkerületi jegyző egy-egy bibliai mondással és testvéri csókkal megáldották és üd­vözölték az űj püspököt. Az oltár előtti szertartás a felavatott püspök következő imádságával, - majd ároni áldásával ért véget: IMÁDSÁG. Felséges mindenható Isten, dicsőségnek királya, mind e világnak kegyelmes Atyjai Az egész föld kerekségén megtetszik a te jóvoltod. Téged dicsőítenek a magasságos egek verőfénybe, vagy felhőbe borulva; téged magasztal a föld minden ékességével. Amit végetlen jóságodból teremtettél, minden a te örök felségedet hirdeti nékünk, porbul való gyermekeidnek, a kiket képed és hasonlatosságod viselésére méltattál. Meghajtom térdeimet előtted én jó Atyám, szent Istenem, hogy engemet is, gyarló s esendő teremtményedet nagyságod és kegyelmed hirdetésére kiválasztottál s szent Fiad vére árán váltott nyájadnak őriző pásztorául rendeltél. Kisebb vagyok minden te teremtményednél, gyarlóság igája alá vetett romlandó edény, semmi épség bennem, még imádsá­gomnak is Te adsz hozzád emelő szárnyat, mégis megkerestél, megláttál, megáldottál és felruháztál, hogy a te szőlődnek mívese, benned bízó híveidnek gondviselője lennék. Teljes szivemből áldalak téged Uram, hogy így felmagasztaltál és a te néped között tanítóvá tettél engemet. Bölcs Isten, aki nagy céljaidat erőtelenségek által munkálod, esedezem előtted, szenteld meg és áldd meg az én erőtelenségemet is, hogy ajkam csak a te akaratodat szólja, kezeim a te jóságodat hirdessék, gondola­taim legyenek a te kedved szerint valók és egész életemet töltse meg a te szent igédnek állhatatos szerelme, amelyet végetlen jóvoltodból gyúj­tottál mi bennünk. Töredelmes szívvel, alázatba borult lélekkel könyör­gök hozzád, virrassz felettem szunnyadatlan kegyelmeddel, hogy akiket sáfárságomra bíztál, tévedezés nélkül vezéreljem hozzád, minden élet és üdvösség örök kútfejéhez. Amint az oltár tüzével illetted egykor a te szol­gád, Esaiás ajkát, illesd az én ajkimat élő szent beszéded és szereteted tüzé­vel, hogy csüggedetlen bátorsággal hirdessék a te örökkévaló igazsá-

Next

/
Thumbnails
Contents