Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1935

1935. szeptember

82 a lelkészértekezlet, hogy az eddigi lelkipásztori ellátás nem elegendő s az Ige egyházának fokozatosan bőségesebb mérvben kell a szórványok hiveit az Ige eledelével ellátnia. Tekintettel a szórványok települési elosztási különbözőségeire nem merev szabályul, de irányító elvül a következő megoldást látja lehetőnek a szórványhivek lelki ellátása tekintetében: Minden szórványban a lelkész hiveit családonként évente legalább egyszer-kétszer meglátogatja, ez vonatkozik olyan kis kategóriákra i , hol a szórványhivek 20 lélekszámot meg nem haladnak, 20-30 lélekszám esetén nemcsak a hivek meglátogatása, hanem évente 2 istensztelet Is tartandó, 50—100 vagy ennél magasabb lélekszámmal biró szórványokban havonta tartandó istentisztelet. A szórványok lelki ellátása összekapcsolható a szórványhitoktatással, melyre nézve a dunánlnneni egyházkerület már 1929 évi kgy. 88. pontjában ugy határozott, hogy 1 — 2 tanuló esetén kéthavonként egyszer, 3—5 tanuló esetén havonta egyszer, 5—10 tanuló esetén havonta kétszer, 10-nél nagyobb növendéklétszám esetén hetenként megfelelő óraszámban tartozik a lelkész a szórványhitoktatást berendezni. Ez utóbbinak fuvardijai a kerület díjazásából megtérülnek. Amennyiben lehetséges a hitoktatás összekapcsolandó bibliaórával, vagy más igehirdetéssel is. Minden szórványról külön-külön az esperesnek jelentés teendő, kl az esperességi közgyűlésen a többi egyházi kérdésekkel kapcsolatosan részletes beszámolót tart a szórványok lelkipásztori ellátásáról is, melynek ki kell tüntetni a szaporodást, apadást, vegyes házasságok, reverzálisok kérdését, istentiszteletek számát, látogatottságát, stb. A szórványgondozás kiépítésére válasszon minden esperesség egy szórvány, vagy belmissziói bizottságot, amely figyelemmel kiséri az esperességi szórványok helyzetét és javaslatokat terjeszt évente elő. Ez a szórványbizottság a kerületnél is megalakítandó s egyetemes javaslatok esetén ezeken a forumokon keresztül jutnak a szórványokkal kapcsolatos kérdések az Egyetemes Belmissziói Bizottság s az egyetemes Gyűlés elé. A szórványgondozás rendezésére és kiépítésére nagy szórvány, területekkel rendelkező egyházak helyzetére való tekintettel »járási missziói segédlelkészi állások« szervezendők. Ezeknek dotációjáról külön történik gondoskodás, s a paróchus lelkészek javadalmát semmiben sem érintik. Működési területük nem födi az egyházi szórványbeosztást Egy missziói segédlelkész több anyaegyházhoz tartozó szórvány területnek is lehet a gondozója, mely esetben munkatervét az illetékes lelkészekkel egyetértőleg állapítja meg. c) A szórványgondozás anyagi megszervezésére, az anyagi előfeltételek megteremtésére — amik a legfontosabbak — a következőket javasoljuk: M egyetemes egyháznak mindenképen szüksége lévén a fuvar-