Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1935

1935. szeptember

15 egyházunk és hittest.véreink érdekét tartva szem előtt. Azonbau ennek fokozottabb mértékben való teljesítését követeli a válságos jelen, mert csak igv tarthatjuk meg azt, ami a mienk, hogy senki el ne vegye ami koronánkat. Abban az erős hitben és abban a bízó reménységben, hogy mi látva egyházunk életében egyre jobban elhatalmasodó korszellem pusztító rombolását s ennek megrendítő következményeként az evangéliomi keresztyénség életszínvonalának hanyatlását, megtesszük kötelességünket, kérek és szólítok fel minden evang. keresztyént az irgalmasság áldásthintő mezején végzendő munkára. Kapcsolódjunk össze minél bensőbben a megértő, az áldozatos munkás szeretetben s akkor majd szakadoznak s eltűnnek egyházunk egéről a vészes fellegek s kiragyog reánk az irgalmas és kegyelmes Isten áldott napja, melynek ragyogásában összeölelkezik lelkünk üdvözítő hitben, boldogító szeretetben. 3. Mélységes gyásza van egyházkerületünknek, melynek sötét boruja egyházkerületi gyámintézetünket is bevonja. Aki elé a mult évi közgyűlésünkből születésének 70-ik évfordulója beköszöntésével a hódoló tisztelet, az igaz nagyrabecsülés, a bensőséges ragaszkodás, a megingathatlan bizalom, az őszinte szeretet sugalta jókívánságokkal járultunk, — annak mai közgyűlésünkből, az Isten kikutathatlan de szent hitünk szerint bölcs akarata és megmásithatlan végzésében megnyugodva a sámsonházai temetőben domboruló sirhalmára a bensőséges kegyelet érzelmeitől áthatva a hálás megemlékezés hervadást nem ismerő virágait kell lehelyeznünk. D. Kiss István püspök ur f. év július 18án visszaadta hívő lelkét Teremtőjének. Teljes tudatában annak, hogy egy olyan életnek, mely a legnagyobb hűséggel eleget tett az Istenige követelményének, »munkálkodjatok, míg nappal vagyon!« -r- teljes tudatában annak, hogy egy nemes szív irányította gazdag és sokoldalú tevékenységnek kellő méltatására erőtelen és gyenge vagyok, nem is kisériem meg immár az Úrban csendesen pihenő volt püspökünknek szép és áldásthintő, minden vonatkozásban csak Isten országának építését szorgalmazó életének méltatását, — csupán csak ama szerény meggyőződésemmel hajlok meg áldott emléke előtt, hogy az ő életében bontakozott ki előttünk egész valójában az apostoloknak élet megszentelő tanítása. »A ti szelídlelkűségtek ismert legyen minden ember előtt« Ebben rejlett értékes, mindenkit megnyerő, magával ragadó titkos, meghódító és lebilincselő ereje. Tiszta ev. hittel, krisztusi szelídlelkűséggel, jánosi szeretettel volt a mi főnk, egyházkerületünk igazi pásztora, aki méltán elmondhatta vezéri állásában »nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon sokaknak.« Immár elesett a mi fejünknek koronája. De én úgy érzem hogy bár az ő tiszteletet parancsoló nemes alakja nem jelenik meg többé közöttünk, fenkölt szelleme itt maradt abban a nekünk hagyott végrendeletben, »tanuljátok meg én tőlem, hogy szelíd és alázatos szivű