Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1935

1935. szeptember

D. Kiss István püspök temetése. 18 tatva, hogy végre Mk napján — az Ô ünnepnapján — munkájától megnyugodva gyönyörködjék benne. Istennek e megnyugvása azonban szeretetmövének betetőzése] Amit hétköznap egy kezével oszt, azt tenger áldásaiban vasár­naponként szórja a szeretet Istene mind a két kezével! Istennek áldó tevékenysége volt megdicsőült vezérünk éltető lelke! Jellemző az ő legbensőbb viszonyukra, hogy Isten mindenkor betért hűséges szolgájához, mihelyt megnyugodni akart az ô mun­kájától, azért volt áldott lelkű püspökünk a béke és szeretet pél­dányképe, Isten titkainak sáfárja, aki valóban titkon munkálkodott — távol a világ zajától, és hiúságától — Isten országának építésén, nemes lelkének gyönyörűségére örömet szórva mind a két kezével... »Az élet könyvébe sajátkezűleg írhatta be nevét: emléket maga állított magának, vonzó személyiségével; hűséges munkája után nem irigy halál ragadta őt el keblünktől, hanem egyszerűen ő is betért Urához Istenéhez, megnyugodva az ő földi munkájától, mint Isten az Övétől.« * * * A gyászszertartáson elháríthatatlan akadályok miatt — sajnos — nem vehettem részt, de a mosoni egyházmegye nevében soha nem muló kegyeletünk jeléül, én is letéttettem koszorúnkat A temetés lefolyásáról a napi lapok és egyházi sajtónk részletesen megemlékez­tek. A minden oldalról megnyilatkozott általános nagy részvét, a koszorúk tömege hű kifejezője volt a nagy veszteség feletti mély gyásznak és annak az őszinte tiszteletnek, nagyrabecsülésnek és sze­retetnek, amely Atyáihoz költözött főpásztorunkat életében környez­ték. Még az elszakított területekről, Erdélyből és a Felvidékről is igen sok részvétlevél és távirat érkezett, kifejezést adva a gyászban való együttérzésnek. Itt csak annyit tartozom mégis megemlíteni, hogy a gyászszertartást D. D. Raffay Sándor bányakerületi püspök és Mihalovics Samu nógrádi főesperes végezték, Podhradszky János fejérkomáromi főesperes és Kardos Gyula nógrádi alesperes segédle­tével, míg a sírnál D. Kovács Sándor egyházkerületünk főjegyzője mondott mindenkit könnyekig megható búcsúztatót az egyházkerü­let és annak intézményei nevében. Mulasztást követnék el, ha köszönetünket nem fejezném ki ugy nekik, mint külön is D. Kovács Sándor egyházkerületi főjegyzőnk­nek és Kirchner Rezső püspöki titkárnak, akik nagy odaadással fá­radoztak, hogy a végső tiszteletadás méltó legyen a kerület nagy halottjához. Atyáihoz költözött főpásztorunk emlékezete pedig legyen kö­zöttünk áldott! Mélyen tisztelt Közgyűlés! Mint egyházkerületünk legidősebb esperesének, nekem jutott a szomorú kötelesség, hogy az E. A. 136. §-ábau foglalt rendelkezés szerint >a püspöki teendők végzését az

Next

/
Thumbnails
Contents