Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1934
1934. szeptember
28 7 •i 1 A svéd segély és a dunáninneni 6v. fiuárvaház Oflertóriumok Mit mondanak a statisztikai számok? sabb helyéül az esperes űr előtt én is a püspöki évi jelentésemet jelöltem meg. A helyett, hogy valami dogmatikai fejtegetésekbe mélyednék el, egyszerűen kijelentem, hogy evangélikus lelkész tudatosan más vallásuaknak nem szolgáltathatja ki az Úr szentvacsoráját. A más vallású meghallgathatja a mi igehirdetésünket üdvös eredménnyel, részesülhet a mi keresztségünkben anélkül, hogy csak valamit is veszítene Isten kegyelméből, de az űrvacsoránkhoz nem járulhat. Az úrvacsora a kegyelmi eszközök között a legegyénibb, vagy jobban mondva a legfelekezetibb. Az úrvacsoráról való felfogás különíti el egymástól legjobban a keresztyéneket. A mi úrvacsoránk üdvösséges élvezetéhez olyan élő hit kell, amellyel egy pillanatig sem maradhat meg valaki pl. katholikusnak, ha pedig megmarad annak s az űrvacsoránkhoz járul, akkor csak kárhozatot eszik és iszik magának. Ezt pedig az evang. lelkész nem akarhatja. De nem szabad akarnia azt sem, hogy az úrvacsora fenségét, mélységét, üdvszerző erejét méltatlanokra pazarolja. Aki pedig azt mondja, hogy ez nem világos beszéd, annak én azt felelem, aki százszázalékos világosságot akar, az menjen az egyik vagy másik, világossággal kérkedő tudomány csarnokába. Én alázatos szívvel bevallom, hogy a templomban, a vallásban és a hitben s így különösen a kegyelmi eszközökben van valami misztikum, titokzatosság, amit nem lehet kézzel megfogni, szóval kifejezni, legfeljebb szívvel érezni. S éppen ez a vallás, a hit legértékesebb s legvonzóbb eleme. E miatt nem fog a vallás és a hit teljesen kiveszni sohasem az emberi szivekből. Jelentem továbbá a mélyen tisztelt kerületi közgyűlésnek, hogy az egyetemes felügyelő úr Önagyméltósága a Svédországi Lutheránus Világgyülés adományából 80 pengőt juttatott egyházkerületünk jétékony intézményeinek támogatására. Minthogy sajnos, egyházkerületünknek jótékony intézményei nincsenek, a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében a 80 pengőt az egyházkerületi pénztárba utaltam be a Dunáninneni egyházkerület fiú árvaháza javára. S egyben tisztelettel bejelentem, hogy az egyházkerületi fiú árvaház létesítése céljából a legközelebbi időben megindítom a gyűjtést. Kérem a nagyméltóságú kerületi Közgyűlést, hogy a 80 pengős adományra vonatkozó intézkedésemet, valamint az egyházkerületi fiú árvaház létesítésére vonatkozó szándékomat méltóztassék szives tudomásul venni s megértő szeretettel támogatni. Van szerencsém jelenteni továbbá a mélyen tisztelt kerületi gyűlésnek, hogy a kerületi pénztárba az 1933 év folyamán a következő offertóriumok folytak be: Reformációi emlékalapra: 20 P 07 f., sajtóra 66 P 61 f., bibliai vasárnapi offertóriumra: 58 P 47 f., fogházmissióra: 40 P 53 f., Luther alapra: 122 P 08 f., Külmissiói tagdijak, adományok, offertóriumok és perselygyüjtések cimén Broschkó Adolf pénztárnok úrhoz: 271 P 81 f. Összesen 580 P 57 fillér. A mai nehéz viszonyok között legalább valamennyire megnyugtató, hogy a statisztikai adatok szerint a kerület lélekszáma mégis legalább