Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1934

1934. szeptember

26 Államsegélyek A két kis kerület egy püspök általi adminisztrációja nem ment előbbre Tatabánya-felsögallai lelkészi kongrna Köszönet dr. Sztranyavszky Őexcellenciájának A M. Á. K. vezérigazgatójától válasz nem érkezett Az E. M. Ált. Bizt, Társaság 150 P-ős adománya Segédlelkészek elhelyezkedése És itt első sorban is az államsegélyről számolok be. Az elmúlt közigazgatási esztendőben a következő államsegélyek folytak be. Rendes kerületi államsegély 3310 P., egyetemes egyháztól közigazgatási célokra az 1848 XX. t. c. alapján 9139 P, rendkívüli államsegély 1934 évre 783 P. Kivételes rendkívüli államsegély Sziráknak 1000 P. és Meskó Károlynak 200 P. Van szerencsém továbbá a mélyen tisztelt kerületi közgyűlésnek jelenteni, hogy a két kis kerületnek a jövőben egy püspök általi adminisztrálása tekintetében az elmúlt közigazgatási esztendőben sem történt semmiféle további lépés, minthogy a Tiszai egyházkerület elnöksége, ahonnan a mult évi kerületi közgyűlés jegyzőkönyvének 39. pontja értelmében a kezdeményező lépéseket vártuk, ilyeneket egyáltalán nem tett. Örömmel jelentem, hogy a tatabánya-felsőgallai missziói egyház azon fájó sebe, hogy lelkészi kongruája, mint az ujjonan szervezett egyházaknál gyakorlatban volt, a nehéz viszonyok miatt, fedezet hiányában nem 800, hanem csak 400 koronában állapíttatott meg, legújabban teljesen orvosoltatott az által, hogy a kerületi elnökség, illetve a kerületi felügyelő úr Őexcellenciája személyes közbenjárására f. évi október hó 1-től 800 koronára emeltetett fel nem csak, hanem egyidejűleg az előző évre is kongrua többlet cimén 500 P-t utalt ki a lelkész részére a vallás és közokt. ügyi minisztérium s ezzel elértük azt, hogy Tatabánya-Felsőgallát a lelkészi kongruával kapcsolatban semmiféle megrövidülés sem érte. Amikor Őexcellenciájának ezért a fényes eredménnyel járó közbenjárásáért e helyütt is hálás köszönetet mondok: egyben indítványozom, hogy a kerületi közgyűlés is jegyzőkönyvében fejezze ki háláját Önagyméltóságának a tatábánya-felsőgallai lelkészi kongruának ily nagymérvű felemeltetéseért, amivel lényegesen hozzájárult Őexcellenciája az egyház jövőjének megalapozásához. A Magyar Általános Kőszénbánya Társulat vezérigazgatójánál is tettünk a mult évi határozathoz képest lépéseket arra nézve, hogy a mi lelkészünk és hiloktatónk is a református lelkésszel egyenlő elbánásban részesüljön. Érdemleges választ eddig még nem kaptunk. Továbbá van szerencsém jelenteni, hogy az Első Magyar Általános Biztosító Társaság, mint minden évben, ugy ez évben is 150 Pengőt adományozott kerületünknek. Felkérem a mélyen tisztelt kerületi közgyűlést, hogy az adományért jegyzőkönyvünkben köszönetet mondani s az összeget a társaság nevét viselő alapítványhoz csatolni méltóztassék. Van szerencsém jelenteni, hogy az elmúlt közigazgatási esztendőben Sztrókay Dániel segédlelkészt saját kérelmére Tordasra küldtem ki fejérkomáromi esperességi segédlelkésznek. A volt fejérkomáromi segédlelkészt, Kovács Gyulát az újonnan szervezett székesfehérvári segédlelkészi állásba helyeztem el. Salgótarjánba pedig a mostanában felavatott Milán Jánost és a szügyi segédlelkészi állásba vitéz Sréter Ferencet küldtem ki. A többiek maradtak a régi helyükön, tehát Szrna János Sám-