Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1934

1934. szeptember

23 az ünnepet megelőzőleg az ifjúsággal kellő időben közöltessenek. Ezen a napon tartani szokott istentiszteleteken úgy a protestáns ifjúság, mint a protestáns tanítók és tanárok is vegyenek részt s erre felügyelni az igazgatók kötelessége. Ilyen szünettartásokhoz az iskolai gondnokságok és iskolaszéki elnökök engedélyére ezentúl szükség nincsen. Azokban a tanintézetekben pedig, ahol a tanulóknak legalább is 50%-a protestáns vallású és a tanerő is ezen vallás kötelékébe tartozik, az 1933/34 iskolai évtől kezdve teljes tanítási szünet tartandó. Azt hiszem ettől a rendelettől a jóakarat és jóindulat el nem vitatható. Ami a felekezetközi viszonyt illeti, eltekintve a reverzálisok okozta nyugtalanságoktól, ez elmúlt közigazgatási esztendőben nagyobb kilengések nem történtek. Viszonyunk a testvér református egyházhoz pedig a lehető legjobb. Némi neheztelés csak ott fordul elő egyházi közösségben élő híveink között, ahol az egyik, vagy másik fél megerősödöttnek érezve magát, kiröppen a közös fészekből s kezdi élni a maga életét. Ez a neheztelés emberileg érthető ugyan, de sem nem helyeselhető, sem meg nem akadályozható, mert az önállóságra való törekvésnek mindég megvolt és meglesz a maga jogosultsága. Az elmúlt közigazgatási esztendőben egyházi közéletünket semmi sem foglalkoztatta olyan élénken, mint a Kormányzó Úr Őfőméltósága által engedélyezett s az Egyetemes Felügyelő Úr Őnagyméltósága által folyó évi november hó 10-ikére összehívott zsinat. Negyven esztendeje nem volt zsinatunk, mert az 1913. december 8-ikára egybehívott zsinat érdemleges munkát nem végzett. Megállapította tanácskozási és ügyrendjét s megválasztotta a bizottságok tagjait. Amig a bizottságok dolgoztak, kitört a háború, amelynek nem akart vége szakadni. Végre amikor minden remény elveszett arra nézve, hogy akár a háború tartama alatt, akár annak befejezése után az egyh. törvényhozói munka folytatható lesz, a zsinat végleg befejezettnek és feloszlatottnak jelentette ki magát. Dacára annak, hogy már negyven esztendeje nem volt zsinatunk, a most összehívott mégis csak novelláris zsinat lesz, amely csak bizonyos taxatíve felsorolt kérdésekre vonatkozólag fog végezni törvényhozói munkát. A Kormányzó úr Őfőméltóságához a zsinattartása iránt intézett kérvényben megjelölt tárgyak között mint egészen újak, a következők szerepelnek: 1. A protestáns tábori püspökség intézményének törvénybe iktatása. 2. A presbitérium intézményének bevezetése az egyházi közigazgatási felsőbb fokozatokon is. 3. A fegyelmi felelőség kiterjesztése valamennyi egyházi alkalmazottra; továbbá az egyháztagok fegyelmezése. 4. Az egyetemes közgyűlés hiteles törvénymagyarázó hatáskörének és törvénykiegészitő szabályrendelet alkotási jogkörének szabályozása. 5. A zsinat szervezetének módosítása az egyházkerületek követküldési jogának bevezetésével. 6. Az egyházi törvénykezés és közigazgatás szervezeti szétválasztása. 7. Hivatalviselésre való képtelenség esetén a hivatalból való nyugdíjazás lehetőségének törvénybe iktatása. A felekezetközi viszony Az 1934. évi noYember 10-ikére összehívott zsinat