Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1932
1932. szeptember
13 bekapcsolt theológiai fakultás első dékánja. Mint ilyen állasz lelki szemeim előtt és sohasem feledem el, hogy puritán lelked milyen kellemes harmóniában tudott olvadni a „méltóság" külső jeleivel. Nekünk, akik fájlaljuk a nagy veszteséget vigasztalásul marad az ige. „Akik pedig sokakat vezetnek el az igazságra, fénylenek mint az égnek csillagai." Nem csak egyházunkban, hanem szerte-szét a hazában is, ahol ismerték a magyar cserkészet terén kifejtett kiváló munkáját s nagy érdemeit, mély megdöbbentést keltett Vidovszky Kálmánnak f. évi július hó 8-án férfi kora legszebb éveiben bekövetkezett váratlan halála. Egyházának kiváló szolgálatokat tett, mint lelkész és vallástanár, de különösen mint a Luther Otthon érdemes igazgatója. Elhunyta óta aggodalmasan kérdezzük, ki fogja őt ebben az állásában pótolni? Ki fogja oly szívből szeretni a Luther Otthon ifjúságát, mint ő szerette s kihez fog ez az ifjúság annyi szeretettel ragaszkodni, mint ő hozzá? Bánatos özvegyét nagy fájdalmában vigasztalja meg a jó Isten, de szolgáljon fájdalma némi enyhítésére az az általános nagy részvét is, mely őt sírjába kisérte. A testvér református egyház nagy halottja dr. Révész Kálmán a tiszáninneni ref. egyházkerület érdemes püspöke. Családja már régibb időkre visszamenőleg nagy szerepet játszott a ref. egyház történetében. Maga is jeles egyháztörténetíró, aki ezen", felül különös szorgalommal írta a kisebb egyházi vonatkozású cikkeket, amiket a különféle egyházi lapokban helyezett el. Kedélyes, közvetlen, szeretetre méltó ember volt. Még ismeretségünk elején kérdeztem őt egyszer bizalmas kettesbe étkezve: „Milyen nexusban vagy a nagy Révészekkel ?" Villám gyorsasággal adta meg a választ: „az egyik az apám, a másik a fiam!" s megérzett a hangján, hogy büszkébb volt a fiára, mint atyjára. Meghalt 1931. december 4-én székhelyén Miskolcon. Gyászos elhunyta alkalmából a magam és a Dunáninneni egyházkerület nevében kifejeztem őszinte részvétemet, amit Dókus Ernő Tiszáninneni egyházkerület főgondnoka s egyben a református Konvent egyik elnöke köszönt meg. Úgy érzem, hogy még hiányos volna a megemlékezések ez a sora, ha bizonyos meghatottsággal be nem jelenteném, hogy f. évi augusztus hó 3-án halt meg Brocskó Lajos a „Protestáns Árvaház" igazgatója, 81 éves korában, aki 58 esztendőn át volt a protestáns árva fiúk szerető gondos atyja. Mily könnyű lesz neki megállani az Úr Ítélőszéke előtt tudva, hogy amit oly hosszú időn át tett az Ö kicsinyeivel, azt Ö vele, az Ö Urával cselekedte. Áldott legyen emlékezete! Ezzel áttérek a személyi ügyek kellemesebb részére, azon kiváló férfiak üdvözlésére, akiket a Kormányzó Úr Őfőméltósága, vagy a közbizalom közjogi méltóságra emelt, vagy akiket az arra hivatottak bizonyos évfordulók alkalmából ünneplésre érdemesítettek. És itt első helyen megemlékezem dr. Karafiáth Jenő vallás és közoktatásügyi miniszter úr ŐnagyméJtóságáról, akinek miniszterré való kineveztetését örömmel fogadtuk s már eddigi működéséből is meggyőHegemlékezés YidoYSzky K. elhunytáról. Hegemlékezés Révész K. elhunytáról. Hegemlékezés Brocskó Ĺ. elhunytáról, Dr. Karafiáth Jenő min üdvözlése.