Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931

1931. október

17 inásné szül. Wattay Borbála tétette le és leánya gróf Teleky Józsefné szül. Róth Johanna, korának ez a kimagasló és fenkölt gondolkozású nagyasszonya a saját költségén felépítette. Másik nagy jótevője volt az egyháznak unokája, gróf Dégenfeld Lajos, aki hithű kálvinista létére 46 esztendőn át volt a lutheránus sziráki egyház felügyelője. Mint egyház­felügyelő a szó legnemesebb értelmében véve valóságos patrónusa volt az egyháznak s akár lelkész vagy kántortanító fizetéséről, akár az egy­házi épületek fenntartásáról, vagy egyéb közszükségletekről volt szó, mindig a legjobb kedvvel hozta meg áldozatát. Ilyen patrónusok mel­lett a gyülekezet hívei szinte elszoktak a nagyobb teherviseléstől, annál nagyobb feladat vár a gyülekezet mostani buzgó lelkészére a javításra szoruló egyházi épületek rendbeliozásánál. A gyülekezet ezidőszerinti fel­ügyelője jákfai Gömbös Gyula honvédelmi miniszter. 4. ^cmvarc. Nógrádban a később keletkezett evang. egyházak közé tartozik. A 18-ik század elején Hont és Zólyom vármegyék ínséges vi­dékeiről ide leszármazott evang. családok alapították. Régi felügyelői közül országos hírnévre tett szert Dessewffy Ottó a „pátens" elleni eré­lyes küzdelmével és Veress Pál Nógrád egykori híres alispánja, akinek felesége volt Beniczky Hermin a magyar nőnevelés úttörője. Nógrádvár­megye ennek a kiváló nagyasszonynak a vanyarci templom falába il­lesztett díszes márvány táblán örökítette meg emlékét. A helyet jól vá­lasztották meg hozzá, hiszen itt Vanyarcon élte le szép és ideális életét s itt Vanyarcon alussza örök álmát. Lelkészei közül kiváltak kutnai Ze­lenka Dániel főesperes, néhai Zelenka Pál tiszakerületi püspök édes­atyja és Maróthy Emil a nógrádi egyházmegye kitűnő főjegyzője. Lélek­száma 1091, a 30 év előtti utolsó püspök látogatás óta tehát 97 lélek­kel több. Amilyen örvendetes ez a körülmény, annyira sajnálatos az, hogy ide is befészkelték magukat a baptisták, ebbe az igazán szép, lel­kes, templomát szerető, eddig egységes gyülekezetbe. 5. (aalgagufa. A 16-ik század közepe táján; keletkezett. A törökök u. is a régi szerb lakosságú Guta helyére, amelyet teljesen elpusztítot­tak, maguk telepítettek tót evangélikus családokat. Ezek a családok ké­pezik a mai galgagutai ev. egyház magvát. Kiválóbb lelkészei voltak Glósz Péter 1773—1805-ig, neki jutott a szép feladat a régi kicsiny, fá­ból épült templom helyére a mai valóban szép nagy templom felépítése. Azért építették ilyen nagyra, mert akkor Vanyarc is a maga 700 lelké­vel Galgagutához tartozott. Később esperessé választatott s mint ilyen is kitűnőnek bizonyult. A másik Geduly Bogyoszló 1840—1877-ig nagy tehetségű, ékes szavú pap volt, akit a környéken lakó úri családok kü­lönös szeretettel hívtak meg egyházi funkciók végzésére. Az összes lé­lekszám 817, mig az utóbbi egyházlátogatás alkalmával 744 volt, a sza­porodás 73. A mostani egyházi vezetőség dr. Csengey Gyula egyház­felügyelő, Meskó Károly lelkész és Harmos Pál körjegyző harmonikus együttműködése sokat lendített az egyház anyagi helyzetén. Kár, hogy a baptizmus járványa ezt az egyházat sem kímélte meg. 2

Next

/
Thumbnails
Contents