Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1930

1930. október

39 hogy az elmúlt közigazgatási esztendőben mintha a treuga Dei-hez ha­sonló valami áldott békesség fuvalmát éreztük volna széles e hazában. Már a mult évi őszi róm. kaíh. naggyűlésen, annak dacára, hogy azt megelőzően ugyancsak erős és fenyegető hangfoszlányok 'úszkáltak a légben, úgy látszik ennek a fuvalomnak a hatása alatt egyetlenegy dissonáns hang sem hangzott el s tartott ez az áldott békesség véges­végig az összes ünnepségeken át s azt hiszem, megállapíthatom, hogy ami ezekben az ünnepségekben nemzeti volt, a dicső Árpádházi nem­zeti királyaink iránti kegyeletben s hódolatban eggyé forrott minden magyar szív. Ebben a hangulatban terjedt el futótűzként a szomorú hir: Vass József népjóléti miniszter és miniszterelnök-helyettes meghalt. A féifi kora delén álló, nagy szorgalmáról, munkabírásáról, agilitásáról és szó­noki készségéről ismeretes miniszternek, a kormány egyik legrégibb s legsúlyosabb tagjának váratlan elhunyta általános részvétet keltett az országban. Váratlan elhunyta megdöbbentette különösen a róm. kath. egyház élén állókat, akik benne az egyház legnagyobb fiát gyászolják. Nagy szolgálatai elismeréseül úgy intézkedtek, hogy az egyetemi temp­lom alatt épült róm. katholikus Pantheonba elsőnek őt temették el. S Vass József egyháza ezen kitüntető figyelmét valóban meg is érdemelte, mert bár hozzánk is mindig szíves és nyájas volt, szive egész szerelme mégis az egyházáé volt, azé az egyházé, melyben bölcsője ringott, amely karjaira vette, dajkálta, ápolta és nevelte őt. Jó magyar szivéért, melynek melegéi mi is érezhettük, megtartjuk őt jó emlékezetünkben. A testvér ref. egyházhoz való jóviszonyunkon az elmúlt közigaz­gatási esztendőben sem történt változás. Azonban kapcsolataink ben­sőbbé és melegebbé tétele szempontjából kívánatosnak tartanám, ha kö­zös intézményeink iránt több érdeklődést és nagyobb buzgóságot ta­núsítanánk. Az elmúlt közigazgatási esztendőnek külsőségekben legmegkapóbb, belső indítékokban s lelki élményekben minden kétségen felül a leg­gazdagabb eseménye volt az ágostai hitvallás 400 éves jubileuma, me­lyet egyházközségeink a püspöki kar felhívására s utasítása szerint 1930. junius hó 22-én tartottak meg ünnepélyes istentisztelet s díszközgyűlés keretében. S ezzel eljutottunk ebben a században a reformáció kiemel­kedő, nagy eseményei 400 éves jubileumainak csúcspontjára. Azt hiszem ezek az egymásután következő 400 éves jubiláris ünnepek lényegesen hozzájárultak híveink önérzete és egyházszeretete megerősödéséhez, amire oly nagy szüksége van irtózatosan megcsonkított szegény magyar evan­gélikus egyházunknak. Különösen az ágostai hitvallás 400 éves jubi­leuma hagyhatott mélyebb nyomokat a lelkekben még a legkisebb gyü­lekezetekben is elhangzott sziveket átjáró és megrázó fogadalmak által, amikkel magukat a mindhalálig való hűségre kötelezték. Az iskolai if­júság 1930. évi szeptember hó 22-én tartotta meg erre az alkalomra Dr. Yass József halála. Ä ref. egyházho; való viszonyunk Az Ágostai Hitvallás 400 éves jubileuma.

Next

/
Thumbnails
Contents