Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1928

1928. augusztus

10 . mal is, a mélyen tisztelt Közgyűlés színe elé, és hogy az őket megillető tisztelet világító és melegítő fáklyáját meg ne gyújtsam előttük is, ezen a helyen. Ezek során elsősorban báró Prónay Dezső az, aki Istentől megáldott életének, 1928 október 22-én immár nyolcvanadik esztendejét tölti be. Báró Prónay Dezsőnek hosszú és áldásos egyházi tevékenysége, nemes egyénisége, példás evangéliumi lelkülete, törhetetlen és megalkuvást nem ismerő hazafisága, melyek még mindég bevilágítják előttünk a Krisztus követésének útját, kötelességünkké teszik, hogy őt Isten további minden­ható szeretetébe ajánljuk és kívánjunk neki áldott és boldog esztendőket, biztosítva őt továbbra is szeretetünk, ragaszkodásunk és soha el nem múló hálánkról; s az ő hervadatlan érdemeit jegyzőkönyvünkben újólag meg­örökítve, őt az erről szóló jegyzőkönyvi kivonat átküldésével értesítsük. Meg kell emlékeznem méltóságos és főtisztelendő Geduly Henrik úr­ról, a tiszai egyházkerület püspökéről és az egyetemes egyház közgyűlésé­nek egyházi elnökéről, aki ez évben töltötte be lelkészi működésének negy­venedik esztendejét. Mi dunáninneniek, mindenkor tapasztaltuk a püspök úrnak egyház­kerületünkkel és annak minden egyes tagjával szemben tanúsított jóaka­ratát, pártatlan igazságosságát, egyházkerületünk nemes törekvéseinek támogatását, különösen pedig tapintatos bölcsességét, — amelynek leg­fényesebb bizonyítéka a legutóbbi egyetemes közgyűlésen előterjesztett javaslata. (Egyetemes Közgyűlés 1927. évi jegyzőkönyvének 17-ik pontja) S ennek folytán tisztelettel indítványozom, hogy mai közgyűlé­sünk üdvözölje főtisztelendő Geduly Henrik püspök urat, negyven éves lelkészségének évfordulója alkalmával s egyben adjon kifejezést a püspök úrral szemben táplált hálás tiszteletének és ragaszkodásának, s minderről nevezettet jegyzőkönyvi kivonattal értesítse. De mert tapasztaljuk azt is, hogy egyházkerületünkben az aktív munkát kereső és buzgalommal ténykedők gárdájának sora napról-napra fogy és a fiatalos generációból pótlást alig nyerünk, hálásan kell meg­emlékeznünk azon férfiakról is, akik korosabb voltuk dacára meg nem változott eréllyel és buzgósággal teljesítik hivatásukat és juttatják ér­vényre egyházunk iránti hűséges és törhetetlen szeretetüket. Egyházkerületünkben méltóságos Rákóczy István úr, 1888-ban kap­csolódott be az egyházi életbe és pedig kezdetben mint a balassagyarmati egyház aljegyzője, majd presbyter és esperességi képviselő; utóbb 1898 óta, mint a csehbereki és 1903 óta mint a bánki egyház felügyelője és végül 1913 óta mint a nógrádi egyházmegye másodfelüoryelője — negyven éves működésének évfordulóját ünnepelte ez esztendőben. Nagytiszteletű Kardos Gyula esperes úr pedig lelkészi működésének huszonöt éves évfor­dulóját érte el ez idén. Továbbá, hogy egyházkerületünk nagyérdemű pénztárosa, Bendl Henrik úr, ki egyszersmint az egyetemes egyház gond­terhes financiális ügyeit is intézi, — négy évtizedes hűséges munkássá­gának lepergése után legfelsőbb helyről a kormánytanácsosi címmel lett

Next

/
Thumbnails
Contents