Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1928
1928. augusztus
10 . mal is, a mélyen tisztelt Közgyűlés színe elé, és hogy az őket megillető tisztelet világító és melegítő fáklyáját meg ne gyújtsam előttük is, ezen a helyen. Ezek során elsősorban báró Prónay Dezső az, aki Istentől megáldott életének, 1928 október 22-én immár nyolcvanadik esztendejét tölti be. Báró Prónay Dezsőnek hosszú és áldásos egyházi tevékenysége, nemes egyénisége, példás evangéliumi lelkülete, törhetetlen és megalkuvást nem ismerő hazafisága, melyek még mindég bevilágítják előttünk a Krisztus követésének útját, kötelességünkké teszik, hogy őt Isten további mindenható szeretetébe ajánljuk és kívánjunk neki áldott és boldog esztendőket, biztosítva őt továbbra is szeretetünk, ragaszkodásunk és soha el nem múló hálánkról; s az ő hervadatlan érdemeit jegyzőkönyvünkben újólag megörökítve, őt az erről szóló jegyzőkönyvi kivonat átküldésével értesítsük. Meg kell emlékeznem méltóságos és főtisztelendő Geduly Henrik úrról, a tiszai egyházkerület püspökéről és az egyetemes egyház közgyűlésének egyházi elnökéről, aki ez évben töltötte be lelkészi működésének negyvenedik esztendejét. Mi dunáninneniek, mindenkor tapasztaltuk a püspök úrnak egyházkerületünkkel és annak minden egyes tagjával szemben tanúsított jóakaratát, pártatlan igazságosságát, egyházkerületünk nemes törekvéseinek támogatását, különösen pedig tapintatos bölcsességét, — amelynek legfényesebb bizonyítéka a legutóbbi egyetemes közgyűlésen előterjesztett javaslata. (Egyetemes Közgyűlés 1927. évi jegyzőkönyvének 17-ik pontja) S ennek folytán tisztelettel indítványozom, hogy mai közgyűlésünk üdvözölje főtisztelendő Geduly Henrik püspök urat, negyven éves lelkészségének évfordulója alkalmával s egyben adjon kifejezést a püspök úrral szemben táplált hálás tiszteletének és ragaszkodásának, s minderről nevezettet jegyzőkönyvi kivonattal értesítse. De mert tapasztaljuk azt is, hogy egyházkerületünkben az aktív munkát kereső és buzgalommal ténykedők gárdájának sora napról-napra fogy és a fiatalos generációból pótlást alig nyerünk, hálásan kell megemlékeznünk azon férfiakról is, akik korosabb voltuk dacára meg nem változott eréllyel és buzgósággal teljesítik hivatásukat és juttatják érvényre egyházunk iránti hűséges és törhetetlen szeretetüket. Egyházkerületünkben méltóságos Rákóczy István úr, 1888-ban kapcsolódott be az egyházi életbe és pedig kezdetben mint a balassagyarmati egyház aljegyzője, majd presbyter és esperességi képviselő; utóbb 1898 óta, mint a csehbereki és 1903 óta mint a bánki egyház felügyelője és végül 1913 óta mint a nógrádi egyházmegye másodfelüoryelője — negyven éves működésének évfordulóját ünnepelte ez esztendőben. Nagytiszteletű Kardos Gyula esperes úr pedig lelkészi működésének huszonöt éves évfordulóját érte el ez idén. Továbbá, hogy egyházkerületünk nagyérdemű pénztárosa, Bendl Henrik úr, ki egyszersmint az egyetemes egyház gondterhes financiális ügyeit is intézi, — négy évtizedes hűséges munkásságának lepergése után legfelsőbb helyről a kormánytanácsosi címmel lett