Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1928
1928. augusztus
20 10. A r. kath. egyházhoz való viszonyunk. A ref. egyházhoz való viszonyunk. A M. P. I. T. segélykiáltása. A Prot. Központi Hiteliroda. A róm. kath. egyházhoz való viszonyunk a papság egy részének türelmetlensége s az érdemek után sóvárgó hitvédő bajnokok izgatásai miatt — sajnos — évről-évre rosszabb. Divatba jött a „katholikus gondolat" szüntelen emlegetése. Hogy mit értenek alatta, nem lehet tudni, mert nem fejezik ki magukat elég világosan. De amit mi hosszú évszázados szenvedések alatt megtanultunk alatta .érteni, megjósolhatjuk, hogy ez a kath. gondolat még sok bajt és szerencsétlenséget hozhat a világra, mert sok szeretetlenséget és gyűlölséget, sok egyenetlenséget és viszályt, féktelen hatalmi vágyat és uralomra törést hordoz méhében. Azonban mindezen tulajdonságainál fogva a jövő szellemfejlődés irányítására nem tartjuk alkalmasnak, mert az a jobbra és balra való nagy kilengések mellett is egyenes vonalban halad a Krisztusi szeretet irányában. Nyilvános helyen szó esett események, sőt történeti igazságok átértékeléséről is — azt hiszem — annak a „katholikus gondolatnak" megfelelőleg. Ez sem új dolog. Gyakorolták ezt már a keresztyénség első évszázadaiban is. S remélem, amint eddig, úgy ezentúl is a komoly és elfogulatlan tudomány nyilván fogja tartani úgy a történeti igazságokat, mint azoknak koronkénti átértékeléseit is. Magától értetődik, hogy ezek a reflexiók csak a róm. kath. papság türelmetlen részét s azokat a folyton szónokoló urakat illetik, akik, hogy különös érdemeket szerezzenek maguknak, eléggé meggondolatlanok és könnyelműek a legveszedelmesebb tűzzel játszani és semmiesetre sem érintik a tisztes róm. kath. nagyközönséget, amely még mindég, minden ellenkező uszítások dacára, híven és becsületesen őrzi és tartja úgy a ker. erkölcs szent parancsolatait, mint a hazaszeretet nagy követelményeit. A testvér református egyházhoz való viszonyunk — hála Istennek — állandóan jó. A lefolyt egyházi közigazgatási esztendőben is kerestük egymást s kölcsönösen híven ápoltunk minden kapcsolatot és köteléket, amely bennünket egymáshoz fűz. Jelen voltam a magyar protestáns irodalmi társaság azon választmányi ülésén, amelyen a társaság bejelentette válságát s napirendre tűzte a válság megoldásának módozatait. Ezen tárgyalások során ment határozatba, hogy a társaság segélykiáltással fordul a két prot. egyház előkelőbb és vagyonosabb tagjaihoz. Kötelességszerűleg én is közvetítettem ilyen segélykiáltásokat s legyen szabad reménylenem, hogy akik ilyen felhívásokat kaptak, jelentékenyebb összeggel fognak sietni a válságba jutott M. P. I. T. felsegélyezéséhez. De azok is, akik nem kaptak, értesülve a társaság válságáról, remélem, ha tagjai, legalább a tagdíj pontos fizetésével, ha nem tagjai, úgy a tagok sorába való lépésükkel s tagsági kötelezettségük pontos teljesítésével igyekeznek hozzájárulni a társaság megmentéséhez. Az elmúlt közigazgatási esztendőben létesült s kezdte meg szép sikerrel működését a Prot. Központi Hiteliroda, amely mögött amerikai pénzintézetek állanak. Erről a körülményről körlevélben értesítettem a mélyen tisztelt egyházkerület lelkészi hivatalait s most évi jelenté-