Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1926

1926. augusztus

17 Ennek folytán tisztelettel indítványozom, hogy kerületi közgyűlésünk mondja ki a zsinattartás mihamarább való összehívásának szükségességét, e tárgyban egyöntetű állásfoglalásra hívja fel a testvér-egyházkerületeket s egyidejűleg intézzen felterjesztést az egyetemes egyház közgyűléséhez is. De egyházkerületünkben kell, hogy meglegyen az összetartás minden más fontosabb kérdésben is. S itt utalok egy római katholikus egyházfő pásztorlevelére, mely azt célozza, hogy a kath. papság a nemzeti ünnepek alkalmából magát szeparálja, s quasi „tündöklő elszigeteltség" révén a nemkatholikus egyházakat annál hátrább helyezze. Ez a törekvés alkalmasnak látszik arra, hogy a nemzeti együttérzést ezer sebből vérző országunkban megbomlassza s az erőtadó egybeforradás helyett a széthúzást és széthullást előidézze. Ezek a jelenségek azt bizonyítják, hogy az idők ismét harccal, veszedelmekkel fenyegetnek, s ha evangélikus egyetemes egyházunk állásfoglalását az egyházkerületek összetartásának hiánya gyengíti, önként az ellenségnek engedi át a diadalt. Testvéri szeretet, megértés, összetartás, egyszóval fegyverszövetség illik egyházkerületeinkhez, mert enélkül sajtónk ügyének, egyházi lapjaink sorsának, irodalmi egyesületeink és társaságaink munkásságának fellendülését hiába is várjuk. Viszont nagy örömmel konstatálom, hogy egyes egyháztagjaink méltóan kiveszik részüket az egyházunkat megillető jogok védelmében. így meg kell emlékeznem Krayzell Miklós kir. táblabíró, tanácselnök úr és a Fejér-Komáromi egyházmegyei törvényszék tagjának azon bátor és hitvalló állásfoglalásáról, amikor az egyik világi törvényszék tanácsának, a mi egyházalkotmányunk törvény által alkotott jellegét megtagadó ítéletével szembeszállt. Az „Evangélikusok Lapjá"-ban írott védelmi iratát nemcsak az ország evangélikusai fogadták megnyugvással, hanem azt átvette a főváros minden nevesebb napilapja, reáfordítva nemcsak az illetékes hivatalos fórumok, hanem a társadalom minden rétegének figyelmét arra a támadásra, amely evangélikus egyházunk jogait érte. Krayzell Miklós állásfoglalása elvi jelentőségű s kell, hogy annak eredménye is legyen, miért is tisztelettel indítványozom, hogy a közgyűlés mindezért nevezettnek hálás elismerését nyilvánítsa. De ezzel az önzetlen munkások sorozata még nem merült ki, mert be kell jelentenem, hogy nagytiszteletü Draskóczy Lajos nyugalmazott theológiai dékán úr önként és önzetlenül vállalkozott a komáromi fiókegyház hívei lelki szükségleteinek ellátására s ezen kötelességeinek a legpontosabban eleget is tett, rövid időn belül sikeres beimissziói munkát végzett; megalakította a helyi nőegyletet, maga köré gyűjtötte a fiatalságot, s karöltve a nevezett fiókegyház nagyérdemű felügyelőjével, nagyméltóságú Vetsey Ede nyug. altábornagy úrral, a 2 1. Az összetartás jelentőségéről. Elismerés Krayzell Miklósnak, Draskóczy Lajosnak és Vecsey Edének.