Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1926. Rendkívüli közgyűlés

1926. május

10 Ezzel szemben a főtisztelendő Püspök úr Őméltósága 1926. évi április hó 17-én 44/1926 elnöki szám alatt hozzám intézett levelében azon nézetének adott kifejezést, hogy az egyházkerületünknek juttatott földbirtok püspöki javadalom céljára és az időközben megcsonkított püspöki államsegély pótlására szolgál, s ugyanazon levélben közölte velem, hogy az 1926. év első felére járó és 93.500,000 K-t kitevő államsegélyéből máris 54.697,000 K levonatott. Minthogy pedig a földbirtokhoz még nem jutott evangelikus egyházkerületek püspökeinek államsegélye 1926. év első felére 93.500,000 K-ban lett folyósítva, s mivel a főtiszt, és méltóságos püspök úr államsegélyéből 58 5 % vonatott le, s minthogy a Püspöki javadalom céljaira illetékes helyen 500 katasztrális hold lett kilátásba helyezve, a dunáninneni egyházkerületnek juttatott 292 katasztrális hold 533 négyszögöl területe a kilátásba helyezett 500 katasztrális hold területnek szintén 58 5 %-át teszi ki. Nézetem szerint a mi egyházkerületünknek minden korlátozás nélkül juttatott földterület és a püspöki államsegély megcsonkítása között semmiféle összefüggést sem keresnünk, sem elfogadnunk nem szabad, sőt mi több, határozottan állást kell foglalnunk az ellen, hogy ilyen junktim még csak fel is tételeztessék, miértis annak gyakorlatbavétele ellen tiltakoznunk is kell. Ugyanis az 1924. évi VII. t.-c. 27. §-a értelmében az egyházközségeken kívül csakis a magasabb fokozatú egyházi közületek részesíthetők a rendelkezésre álló ingatlanokból. Ha tehát egyházkerületünk, mint magasabb fokozatú egyházi közület földbirtokhoz jutott, annak jövedelme felett szabadon rendelkezhetik. Jogszabály, hogy szerzett jogokat sérteni nem szabad. Ha tehát egyházkerületünk állásfoglalása dacára illetékes helyen a főtiszt, és mélt. Püspök úr államsegélyéből — utalással a kerületnek juttatott földbirtokra — mégis levonások eszközöltetnének, ez ellen tiltakozással kellene élni, — de meggondolás tárgyává tehető, hogy az egyházkerületnek juttatott földbirtok esetleges tisztajövedelméből átmenetileg s évenkinti határozattal ezen levonások a kerület által — jogfenntartással — pótoltassanak, azzal, hogy a kerület ezen intézkedése praejudiciumot nem képez, miértis a „jogfenntartás" illetékes helyen szintén bejelentendő lenne. Azonban nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy habár 292 katasztrális hold és 533 négyszögöl terület vagyonváltság alá eső földbirtok lett kerületünknek juttatva, a magyar kir. pénzügyminiszter 1924. évi 8000. P. M. számú rendeletének 4. §-a s illetve 3. §-a alapján és értelmében ezen juttatott vagyonváltságföld kataszteri tisztajövedelmének minden koronája után a magyar kir. kincstárnak haszonbér gyanánt a birtokbalépéstől számított öt gazdasági éven át 10 kgr búzát, azontúl pedig 12 kgr búzát tartozik a kerület fizetni.