Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1925

1925. augusztus

11 Erre az egységre, — ha valamikor, úgy ma — óriási szükség 1—3. van. Ami egyházunk egész történelmi kialakulása nem igen viseli ennek jellegét magán. Ez megnyilatkozik mindenben s igen nagy mértékben magában a mi istentiszteleti szertartásainkban is. Bizonyos, hogy ebben is van erő, de bizonyos az is, hogy az egységben még nagyobb hatalom van. Mert ne nézzünk messzebb, csak a róm. katholikus egyház felé. Az istentisztelet szertartásának egységes rendezésével kapcsolatosan, rendezhető volna a lelkészi kar külső megjelenésének kérdése is, ami szintén kivánatos. De hangsúlyozom, hogy mindezek ne a rideg külsőségek szemmel tartásával, hanem a fősúlyt, a hangsúlyt a belsőre helyezve végeztessenek ! Az egységes erős evangélikus lélek, az evangélikus jellem kiformálódását segítsük elő ezáltal is. Azét a lélekét, amelynek van és lesz még szava a magyar életben is; — s a benne tomboló sötétség hatalmaihoz is, hogy elűzve azokat, segítsen elhozni a Hajnalt a Hármas halom és a négy folyó határai fölé! Ezen reményektől eltelve, újból melegen üdvözlöm a közgyűlésen megjelenteket s békés munkálkodásunkra Isten áldását kérve, mai közgyűlésünket ezennel megnyitódnak nyilvánítom. Az elibénk tanulságos korképet táró, nagyszabású, mindvégig osztatlan, feszült figyelemmel kisért, élénk tetszésnyilvánításokkal sürün megszakított megnyitó beszédet a közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta s Kiss István püspök indítványára a jegyzőkönyvbe egész terjedelmében való felvételét elhatározza. 2. (B.) A közgyűlés megnyitása után az egyházi főjegyző jelenti, hogy az egyházmegyék kiküldöttei átadták inegbizó leveleiket, amire a világi elnök a közgyűlést szabályszerűen megalakultnak jelenti ki. 3. (B.) Báró Radvánszky Albert egyetemes egyházi és iskolai felügyelő úr Őméltósága a megnyitó beszédben a kerületi felügyelő úr Őméltósága által történt meleg fogadtatásra és szívélyes üdvözlésre a következő szavakkal válaszol: Méltóságos és Főtisztelendő Kerületi Közgyűlés! Őszinte örömömre szolgál és kedves tervem valósul meg azáltal, hogy a mai napon egyetemes felügyelői minőségemben megjelenhettem egyetemes egyházunk e nagymultú kerületének közgyűlésén. De még nagyobb örömömre szolgál, hogy azon érzelmeim, amelyek ezen elhatározásomat megérlelték, visszhangra találtak az Önök lelkében is. Legyenek kérem meggyőződve arról, hogy régi tervem megvalósításának eddigelé sem érzelmi, hanem kizárólag technikai akadályok állottak útjában. Ha érzelmekről beszélek, nem mulaszthatom el kifejezetten reámutatni azon bensőséges kapcsolatra, amely a kerület és én közöttem,