Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1923. Rendkívüli közgyűlés

1923. január

10 7. 7. A püspök nyilatkozata után Gáspárik Margit dalénekesnö elő­adta Beethoven „Dicsőit Téged nagy égi Teremtő ..." kezdetű dalát, melynek utolsó hangjai közben a püspök az úrvacsora felvétele végett az oltár elé lépett. Az ének elhangzása után Belicza András nógrádi alesperes a kö­vetkező beszéddel készítette elö a püspököt az úrvacsora felvételére: Kegyelem néked és békesség Istentől, a mi Atyánktól és a mi Urunk­tól a Jézus Krisztustól. Amen. Kedves Testvérem! Az emberi hivatások egyik legszebbikét, de egyben egyik legnehezebbikét vállaltad magadra. A dunáninneni evang. egyházkerületnek a püspöke lettél. Élére állsz egy közösségnek, amely megtiporva, megalázva, megcsonkítva osztozik a megtiport, megalázott, megcsonkított magyar haza sorsában. Feje leszel egy csonka törzsnek, amely azonban élni és virulni akar, élni és virulni fog, mert — joga van hozzá Ember vagy. Neked is van érző szived, amely örül az örülőkkel és fáj, ha elborítják a bánat felhői, ostromolják a szenvedések hul­lámai, de nem szabad sirnod, mert a te kötelességed a vigasztalás. Ember vagy. A te szemeid sem látnak mindent tisztán, de nem sza­bad tévedned, mert sokan néznek rád, mint vezérökre s várják, hogy mu­tasd meg nekik a. helyes utat. Ember vagy. A te lelkedet is gyötri a bizonytalanság, ostromolják a kétségek, de nem szabad csüggedned, vagy kétségbeesned, mert a te lelkedből szent tűznek kell kiáradnia, melytől a holt kövek is megelevenednek . .. Nagy, magasztos, szent, de emberfeletti feladat előtt állsz. Érzed gyengeségedet és azért társat keresel. Szemed az Úrra néz, akit szol­gálsz, akitől jutalmat vársz. Lelked erős tusakodásban van vele s mint hajdanában Jákob, te is mondod: Nem bocsátlak el Uram, amig meg nem áldasz engem. És ő felel neked. Szava szelid, de biztató, egy­szerű, de a lélek, mélyéig ható. Neked is azt mondja, amivel egyszer az ő segítségét kérő kedves tanítványát is megnyugtatta : Az én erőm erőtlenség által végeztetik el. A hozzá vezető utat ismered, hiszen több mint három évtizeden keresztül sok sóvárgó léleknek mutattad, az útravalót szintén, hiszen sok ínséges, szűkölködő embertársadnak osztogattad. Nos járj ezen az uton és célt érsz. Végy ebből az útravalóból és nem látsz szükséget. Amen. Mennyei Atyám! gyarlóságomnak tudatában pirulva állok szent szined előtt. Ma jóságodnak ujabb bizonyságával ajándékoztál meg. Uram, szolgád voltam eddig, az akarok lenni ezentúl is. Tisztítsd meg szivemet, a bűnbocsánat reménységével biztasd meg lelkemet s add, hogy méltó vendége legyek a te szent fiad asztalának. Uram hallgass meg. Atyám add meg, amit tőled kérek az Ur Jézusért. Amen. A beszéd elmondása után Belicza András alesperes az urvacsorát a püspöknek kiszolgáltatta. •

Next

/
Thumbnails
Contents