Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1923. Rendkívüli közgyűlés
1923. január
24 A székfoglaló beszéd befejeztével a püspök elé járulnak az üdvözlő küldöttségek. A küldöttségek szónokainak beszédei és a püspöknek válaszai a következők: Dr. Zsigmondy Jenő az egyetemes egyház és a testvéregyházkerületek nevében: Méltóságos és főtisztelendő Püspök Ur! A magyarhoni ág. hitv. ev. egyetemes egyház és az összes testvérkerületek nevében a legszivélyesebben üdvözlöm Méltóságodat, mint a dunáninneni egyházkerület immár törvényesen beiktatott uj püspökét. Egész egyházunkra nézve ünnepnapot jelent az a nap, amikor az egyház vezetésre hivatott egy-egy világi vagy egyházi férfiút iktatnak be állásába, akinek működése elé a legnagyobb várakozással szoktunk tekinteni, amely várakozás a jelen esetben annál megnyugtatóbb, mert a dunáninneni egyházkerület egy oly kipróbált férfiút választott meg, ki már eddig is bölcs körültekintéssel vezette a gondjaira bizott kerületet és látta el a püspöki teendőket. Mégis igaza van az elnöklő kerületi felügyelő urnák, hogy örömünk kelyhébe egy keserű ürömcsepp is vegyült, mert lehetetlen, hogy épen ilyen ünnepélyes alkalmakkor lelkünkben fel ne támadjon annak a lehangoló ténynek tudata, hogy hazánk megcsonkításával megcsonkultak egyházkerületeink s ezek közt különösen a dunáninneni egyházkerület. Ez a tudat folyton sajgó sebként hat lelkületünkre, amely szünet nélkül erősiti bennünk a vágyat, hogy elszakadt testvéreinkkel mielőbb egyesülhessünk és amely addig nem fog megszűnni, amig a nemzeti címerünkben jelképezett és a kisentente által jogosulatlahul kifogásolt négy folyónak és három hegynek ismét birtokában nem leszünk Méltóságodnak a gondjaira bizott egyházkerület és a közegyház érdekében kifejtendő működésére az isteni gondviselés legbővebb áldását kívánom. A püspök válasza: Méltóságos helyettes egyetemes Felügyelő Ur! A magyarhoni ev. egyetemes egyház és testvéregyházkerületek képviseletének kegyes üdvözletét a magam részéről s egyházkerületem nevében is hódoló tisztelettel s jóleső meleg érzésekkel fogadom. Evang. egyházunknak mint igazi demokrata egyháznak a szervezete alulról fejlődött. Első szerv volt az egyházközség, utána a fraternitás, az esperesség, majd ezek egyesülése képezte az egyházkerületet. S elég hosszú időn át az egyházkerületek voltak a legmagasabb közigazgatási testületek, amelyek külön-külön szervezkedtek, fejlődtek s önállóan intézték ügyeiket. Csak később, a szükség nyomása alatt indult fejlődésnek a központi szerv s csak hosszas fejlődés után lett azzá, ami ma. Sokáig ugy volt, hogy az egyházkerületek voltak az erősek s a központi szerv fejletlen s gyönge. Ma a szerencsétlen trianoni egyezmény után fordítva áll a dolog. Ma a megcsonkított egyházkerületek a gyöngék s a központ, amely viszonylag elég épen került ki a nagy földrengésből, az erős. Azért mondom, hogy szives üdvözlésüket jóleső, meleg érzésekkel fogadom, mert ebből, ha szabad, azt következtetem, hogy az erős vérvesztéstől elgyöngült tagokat, egyházkerületeket, ápolni, gondozni, gyógyítani fogják, hogy uj erőre kapjanak. Még egyszer megköszönve szives üdvözlésüket, igérem, hogy egyházkerületem érdekeit
