Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1922
1922. augusztus
61 hegedűiket a fűzfákra aggatva — bus harmóniában kesergik a hazaszeretet szent fogadalmát: ha elfelejtkezem rólad oh szép hazám, felejtkezzen el rólam az én jobb kezem, az én nyelvem tapadjon az én Ínyemhez, ha meg nem emlékezném rólad, ha nem téged tartanálak vigasságom fejének. "Elszakított testvéreink, szivünk mély részvéte, lelkünk égő szerelme a közelségből felétek száll, szemünk bánatos könnye értetek hull. A könnyes hazafiúi bánat szent érzelme mellett helyet kér e napon szivünkben egy másik érzelem, a hála, a kegyelet, amelynek beszélő bizonysága lesz időtlen-időkig egyházkerületünk közönsége szives áldozatkészségének szép alkotása, a síremlék, melynek felemelésében segítségünkre jött a testvéregyházkerületek együttérzése. Egyházkerületünk ma avatja fel 3 éve elhunyt vezérének, e gyülekezetben s városban 25 évig áldásosán működő, közszeretettel körülrajongott, általánosan becsült s szeretett nagy alakjának sirja fölé emelt emlékkövet, hogy az a kő — mint Gilgalban a Jordánból az Izrael által kiemelt kő legyen jegyül s amikor a fiak kérdendik az ő apjukat, mire való e kő, — az megszólaljon s hirdesse a prófétai megnyilatkozás igazságát: az igaznak emlékezete áldott s beszéljen az elhunyt főpásztor érdemeiről, beszéljen az egyházkerület igaz kegyeletéről. Hogy ki volt D. Baltik Frigyes püspök, azt egy rövid beszéd keretében elmondani nem lehet, csak néhány vonást ragadok ki életéből. Amikor rendes-lelkészi állást nyert s megjelent egyházmegyéje gyűlésén, felszólalásával felhívta magára a figyelmet. Az egyházi lapokban megjelent cikkei, nagyobb tanulmányai elárulták benne ev. egyházunk célját jól ismerő, a célhoz vezető utakat nyilt szemmel látó harcost. Gyors egymásutánban választották be az egyházkerület bizottságaiba s ezekben finom acélpengéhez hasonlító elmeéllel boncolgatta a legnehezebb kérdéseket s mutatott rá a kibontakozás útjára. Nagy tudását, rátermettségét elsősorban egyházmegyéje honorálta, amikor esperesévé megválasztotta, majd pedig midőn a nagy Geduly megtért legfőbb pásztorához, az egyházkerület gyülekezeteinek bizalma a püspöki székbe ültette s szélesebb körben érvényesíthette a Krisztus egyháza javáért hevülő munkakedvét és erejét.' Mint püspök szavával, tetteivel, a hirdetett igével s annak megfelelő életével, meg nem csüggedő munkakedvvel járt szüntelen előttünk s lett atyánk és bölcs vezérünk. A hazai püspökök között kétségtelenül neki volt a legnehezebb helyzete, de egyházkerületünk hajóját biztos és szerencsés kézzel vezette át a nemzetiségi felforgató törekvések folytán itt-ott támadó veszélyes örvényeken. Püspöksége első tizedében sorra járta az egyházközségeket s lebilincselő modorával, rengeteg tudásával megnyerte a kőrútjában nála tisztelgő másvallásuakat, saját hitsorsosainak tiszteletét, csodálatát pedig kivívta mindig az ige szilárd fundamentumán felépített beszédeivel, az ezekből kisugárzó erős hitével, a gyülekezetek ügye iránt tanúsított