Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1922
1922. augusztus
11 sabb adatok és mozzanatok rövid leírásával, az idei ker. közgyűlési 4. jegyzőkönyv függelékében kinyomatva nyilvánosságra hozassanak.. 2. Áttérve most már az elmúlt közigazgatási év fontosabb eseményeire, szóvá teszem elsősorban is a theológiai fakultás kérdését, amely szoros összefüggésben állván a lelkészképzés egyetemes érdekével, közelről érinti az egyes egyházkerületeket, köztük a miénket is. A mult évi kerületi közgyűlés örömmel vette tudomásul a magas kormány azon elhatározását, hogy az evang. theol. fakultást a pozsonyi „Erzsébetegyetembe", amely egyelőre Pécsett nyer elhelyezést, szervesen bekapcsolja. így állott a dolog egészen addig, amig a soproniak felterjesztést nem intéztek a kormányzó ur ő főméltóságához oly értelemben, hogy a theol. fakultás Sopronban állittassék fel. A soproniak ez a lépése végzetesen befolyásolta a már-már tető alá jutott evang. theol. fakultás ügyét s annyit máris eredményezett, hogy ugy a minisztérium illetékes ügyosztályaiban, valamint az Erzsébet-egyetem karainál is megszűnt minden előmunkálat, amely a theol. fakultás felállítására irányulna. Maga a miniszter is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyetemes gyűlés határozatáig nem intézkedik. Ezt látszik igazolni az a körülmény is, hogy a julius hó folyamán Pécsett megejtett helyszíni szemle alkalmával az evang. theol. fakultás elhelyezéséről egy szó sem esett. A mélyen tisztelt egyházkerületi közgyűlésnek a tárgysorozat folyamán módjában lesz álláspontját kifejezésre juttatni. Nézetem szerint nekünk az elvi alapról, a valamely egyetembe szervesen bekapcsolt theol. fakultás követelésének alapjáról, anélkül, hogy hűtlenekké ne váljunk elődeinknek hosszú évtizedeken át szívósan ápolt hagyományaihoz letérnünk nem szabad. Annál kevésbé, mert csak az ilyen fakultás biztosithatja a mindenkori tudományos színvonalú lelkészképzést s csak az ilyen theol. fakultás felelhet meg az ország törvényeiben számunkra biztosított egyenjogúság és viszonosság követelményének. 3. Az az államsegély, amelyet egyházunk az 1848-iki XX. t.-c. részbeni végrehajtása cimén élvezett, a mai rendkívüli viszonyok között, a mérhetetlen drágaság s pénzünk folyton haladó elértéktelenedése mellett elégtelennek bizonyulván azon célok istápolására, amelyekre az adatott, a magas kormány 1922 julius 1-től kezdődőleg az államsegélyt az eddigi összeg tízszeresére, a közalapi segélyt pedig az eddigi összeg ötszörösére emelte fel. Lehetetlen hálával el nem ismernünk, hogy a magas kormányban, az állam súlyos bajai mellett is, megvan a készség és jóakarat a protestáns egyházakkal szemben vállalt kötelezettségeinek teljesítésére, mégsem hallgathatjuk el, hogy az eddig sokszorosan mellőzött prot. egyházak a többi régóta bőségesen javadalmazott keresztyén felekezetekkel szemben csak ugy állhatnak meg s csak ugy teljesíthetik magasztos hivatásukat, ha az 1848. évi XX. t.-c.-re alapított összes igényeik minél elébb egyszersmindenkorra kielégíttetnének, még pedig nem pénzben, hanem földbirtokban. I A M. KIK. JÍÖZrstMTl Í * t *T T > 7. T 1 K AI rt IVAT A h i H O ^TTÁ fí A. 1
