Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1920
1920. október
7 előtt tartva evangéliomi egyházunk történeti hivatását, amely abban 8, csúcsosodik ki, hogy a jézus Krisztusban való legnagyobb lekötöttség mellett a legnagyobb és legteljesebb szabadságot mutattuk be a világnak, valódi apostoji buzgalommal végezzük munkánkat, kiki a maga helyén a vett kegyelmi ajándék mértéke szerint, szembehelyezkedve minden ellenséges áramlattal, hogy az egyes végtelen értékű lélek el ne vesszen, hanem éljen, boldoguljon és üdvözüljön. Ehhez képest oda törekedjünk, hogy az egyházban a már egyszer meggyújtott s az asztalra, az oltárra és a szószékre helyezett evangéliomi világosság" világoljon időtlen időkig és soha többé véka alá ne rejtessék; az iskolában a szükséges világi ismeretek mellett az egy szükséges dologhoz, a Jézus Krisztushoz való szeretetteljes ragaszkodás és az ő beszédein való önfeledt csüggés ezentúl is megtartsa központi helyzetét; s a család is legyen valóságos családi szentély, amelyben a gyermekek tiszteletében a szülők iránt, a szülők szeretetében a gyermekek iránt s a házastársak egymásiránti folyton növekedő vonzalmában és kölcsönös megbecsülésében szakadatlanul tartson a megszentelődés folyamata. Ezen hivatalos szent kötelességek buzgó és lelkiismeretes teljesítésén kívül még más jogos, belénk helyezett reménységed is lehet s ez az, hogy a köteles tiszteleten és engedelmességen kívül odaadó szeretettel és ragaszkodással is viseltessünk irántad, mint elöljárónk iránt, megszívlelve az apostol komoly intését: „Engedjetek a ti előttetek járóknak és hallgassátok azokat: mert vigyáznak ők a ti lelkeitekre ugy mint számadók, hogy örömmel míveljék ezt és nem bánattal: mert ez néktek nem használ." Ez a te mibelénk helyezett reménységed. A mi Beléd helyezett reménységünk pedig az, magas egyházi méltóságra emelt kedves Testvérem az Úrban, hogy egyházszereteted, hithűséged, ingadozást nem ismerő férfias jellemed egyházi vezérré választásod által hatalmas lendületet nyerve, te leszel az a szerencsés kormányos, aki kerületünk tört árbócú s megtépett vitorlájú hajóját a biztosságot nyújtó s nyugalommal kecsegtető révbe juttatod. Tudásod, mellyel a legbonyolultabb kérdéseket kibogoztad, áldozatkészséged, mellyel jótékony intézményeinket gyámolítottad, harci készséged, mellyel igazainkért annyiszor síkraszállottál, évtizedes hosszú egyházi multad záloga annak, hogy most Benned a Krisztus egyik jó vitéze közeledik az elnöki szék felé. S az elnöki székbe jutva, az a mi Beléd helyezett reménységünk, hogy a határozatok kimondásánál, a szabályrendeletek készítésénél, az egyházi törvények hozásánál, lelkedet mindig evangyéfiomi egyházunk amaz "alapelve fogja irányítani, hogy az ékes jó rend megóvása mellett érvényesüljön a legteljesebb szabadság s azon leszel, hogy a benső hitéletből, isteni ihlettségből eredő felbuzdulásoknak legyen meg a maguk biztos medre és csatornahálózata, hogy termékenyíthessék az egyházi életet. Az is egyik reménységünk, hogy Benned egyházkerületünk a
