Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1920

1920. október

19 esetben Wenk Károly mosoni főesperes és Lepossa Dániel ugyancsak 13. mosoni egyházmegyei felügyelő voltak, a kerületi helyettes elnökség átvétele tárgyában. Nevezett egyházmegyei elnökség eleinte vállalkozott is, azonban rövid működés után lemondott sah. ker. elnökség tisztének betöltésére felkérte a nógrádi egyházmegyei elnökséget. A nógrádi egyházmegyei elnökség helyt adva a lemondásban felhozott indokoknak, kötelességszerüleg vállalkozott a h. ker. elnökség tisztének tíliöltésére s erről 1919". évi julius hó 4-én kelt levelében értesítette is a püspöki irodát. Amikor átvettem az egyházkerület közigazgatását, már akkor a püspöki hivatalnak csakis a meg nem szállott területen lévő egyházközségekkel s esperesi hivatalokkal volt összeköttetése. A megszállott területen levő esperesi és lelkészi hivatalokkal, valamint a pozsonyi egyházkerületi pénztárral és az ottani összes intézetekkel, nemkülönben a modori leányiskolával és árvaházzal, a Selmecbányái líceummal és tanítóképzővel már 1919. évi február havától szűnt meg minden érintkezés és összeköttetés. Itt említem meg, hogy néhai Dr. Baltik Frigyes püspök úr még 1918. év végén intézkedett, hogy az egyházkerületi pénztárban elhelyezett értékek biztosíttassanak. Ugyanis Pröhle Henrik egyházkerületi főjegyző, TrsztyenszRy Ferenc egyházkerületi ügyész és Wichmann pénztárnok tagokból álló bizottságot küldte ki azzal az utasítással, hogy a pozsonyi egyház elnökségével egyetértőleg gondoskodjanak az értékek elhelyezéséről; hogy megtörtént-e ez és miképpen, arról a boldogult püspök levélbeli értesítést nem kívánt. 7. Különben a kerület közigazgatása a már fentebb jelzett, igen szűkre szabott keretek között zavartalanul folyt 1919. 'évi szeptember haváig, amikor is a püspöki titkár bizalmas értesítést nyert arról, hogy Zoch Sámuel adminisztrátor-püspök Balassagyarmatra készül a püspöki hivatal átvételére. A püspöki titkár értesülését nyomban közölte a h. ker. elnökséggel, egyben Budapestre utazva, jelentette a fenyegető veszedelmet az egyetemes egyház központi vezetőségének is, Dr. Raffay Sándor bányakerületi püspöknek és Dr. Szelényi Aladár egyetemes főjegyzőnek s nyomban megbeszéléseket is kezdett velük a püspöki hivatalnak esetleges Budapestre való áthelyezése tárgyában, minthogy a kérdésnek legegyszerűbb és legtermészetesebb megoldása, hogy vitessék a püspöki hivatal a püspökhelyettes székhelyére, Sámsonházára, .abban az időben nem látszott tanácsosnak egyrészt a román megszállás miatt, másrészt azon körülménynél fogva sem, mert éppen abban az időben veszedelmesen közeledtek Sámsonháza felé a cseh megszálló csapatok is s nem lehetett tudni, hogy rövid időn belül nem kerül-e majd Sámsonháza is cseh megszállás alá. Ilyen körülmények között a helyettes kerületi elnökség örömmel ragadta meg az egyetemes egyház központi vezetőségének, főleg lándori Dr. Kéler Zoltán megválasztott egyházkerületi felügyelő hathatós közbenjárására tett azon nagylelkű ajánlatát, amellyel a püspöki hivatal céljaira átengedte az egyetemes