Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918

1918. augusztus

7 pénztárosát, Fesztfer Fivadart, akitől csak májusi rendkívüli 5. gyűlésünkön bucsuztunk jól megérdemelt nyugalomba vonulása alkalmából. Távozott az élők sorából Fotterung Fároty nyug. modori lelkész, pozsonymegyei főesperes, leánynevelő intézetünk iskolaszékének volt érdemes elnöke is. Erdemét és emlékét hálás kegyelettel fogja őrizni modori leánynevelő intézetünk, melynek alapításával és egy évtizedet meghaladó időn át való eredményes irányításával és vezetésével maradandó emléket állított magának. Emlékük legyen áldott! Ellenben újból egyházmegyei elnökök lettek: a nagyhonti egyházmegyében az eddigi kipróbált, hű elöljárók: Ivánka István esperességi felügyelő és Fändet Vilmos főesperes, Frupecz István alesperes; a trencséni esperességben Frizsán Zsigmond főesperes és dr. Stúr Fároty esp.-felügyelő. A barsi egyházmegyében esperessé választatott Bándy Endre, ker. gyámintézeti elnök, a pozsonymegyei esperességben fíc. Baxer Fenrik bazini lelkész, a nógrádi egyházmegyében főesperes lett Fiss István eddigi alesperes, alesperesnek megválasztatott Fenriczy Béta poltári lelkész. A pozsonyvárosi e perességben felügyelő lett dr. Samarjay Emit, eddigi másodfelügyelő. Amidőn mindezen általunk tisztelt testvéreket munkaköreik terén szivünkből tisztelettel üdvözöljük, egyházépítő munkájukra Istennek szent áldását kérjük." Lemondott hivataláról Scfiottz Gusztáv, bányakerületi püspök, akinek utódául Faffay Sándor budapesti lelkész választatott meg, aki mint pozsonyi theol. akadémiai tanár a maga idején egyházkerületünkben is áldással működött. A pozsonyi theol. akadémiát nagy veszteség érte B. Baxer György tanár elhalálozásával, aki alapos theol. műveltséggel, hű egyházszeretetével, élő hitével, buzgó munkássággal tünt ki közéletünkben s készségesen vett részt egyházi teendőinkben is. Emléke legyen áldott! A testvér református egyházat is nagy veszteség érte Fenessey Béta erdélyi püspök elhalálozásával. Utóda Fagy Fároty, tanár lett. Egyházkerületünk nevében a veszteség felett részvétünket, illetve az uj vezér megválasztásakor üdvözletünket tolmácsoltam. 2. A nehéz idők nyomasztó hatása alatt állottunk még az elmúlt közigazgatási évben is, mert még mindig elborult tekintettel kellett szemlélnünk nemzetünk virágainak, ifjainak pusztulását. De örömünnepünk is volt: a reformáció 400 éves évfordutójának diadalmas, magasztos ünnepe! A komor keretek között talán nem volt örömünnepünk oly hangos, de annál mélyebb és bensőségteljesebb. Az egyházkerület minden egyháza a nagy időkhöz méltóan ünnepelte az évfordulót