Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1918. Rendkívüli közgyűlés

1918. május

óránkban is Fiadról, drága Megváltónkról tegyünk bizonyságot: Jézus él, Ő ami reménységünk és föltámadásunk! Ámen. Oltári szent igék: János 17., 22—28. Karének. Szügyi József, A „Derék" emléke cimü éneket előadta a pozsonyi egyházközség vegyes kara, Erühwirth Sámuel nyug. evang. elemi iskolai igazgató vezetése mellett. Szent beszéd, melyet Bándy Endre lévai lelkész, barsi esperes mondott: „Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi r Atyánktól és az Ur Jézus Krisztustól!" Text: Péld. 10, 7. a. „Az. igaznak emlékezete áldott." K. T.! A kettős tüzes nyelvek örömteli lélekemelő ünnepe után bánattól leverten, fájó érzésekkel telt szomorú szívvel sereglettünk össze az Úrnak szent házában. Az oltár gyászleplében s az orgonának mélabús hangjában nyer kifejezést lelkünk hangulata. Mert mélységes gyász hozott össze bennünket e szent helyen, az a mélységes gyász, mely reánk borult nagyérdemű kerületi felügyelőnknek, Beniczky Árpádnak elhunytával. A nagy veszteség, mely az ő elköltözésével ért bennünket, a Siralmak Írójának fájdalmas sóhaját váltja ki lelkünkből : Leesett a mi fejünknek koronája! De nein vagyunk vigasztalanok, mint a kiknek reménységük nincsen. Mi tudjuk Istennek szent igéjéből, hogy boldogok a halottak, akik az Urban halnak