Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1916

1916. augusztus

8 8. Hasonlóan jelenlhetem, hogy egyházi hatóságaink, egyházi közegeink és egyes híveink buzgón közreműködtek mind a négy hadikölcsön sikere érdekében. Részletes adatokat ezidő szerint még nem áll módomban közölni. 9. A legszívesebben közöltem volna már ezen jelentésemben a hadiszolgálatra behívott lelkészeink jegyzékét, de jobbnak láttam ezzel is várni, mert épp mikor ezen sorokat írom, új behívások vannak napirenden. Most csak azon nézetemnek adok kifejezést a mélt. és főtiszt. Közgyűlés előtt, hogy a békés idők beálltával az illetékes körök által okvetlenül rendezendő volna tábori lelkészeink alkalmazásának kérdése. Erre van is kilátás, mert a bécsi főegyháztanács kezdeményezésére f. évi május hó 27-én Budapesten a magyarhoni evang. és reform egyház elöljárói a bécsi főegyházlanács elnökének jelenlétében a katonai lelkészi állások rendezése tárgyában elnöki értekezlet tartatott s azon főbb vonásokban megállapodás jött létre. 10. Intézeteink tanárai és tanítói is nagyobb számban lettek katonai szolgálatra behíva. És amint köszönetet kell mondanom mindazoknak, akik a helyettesítést ellátták, úgy sajnálattal kell megjegyeznem, hogy a helyettesítés löbb helyen lehetetlenné vált. A baj gyakran abban rejlik, hogy egyházközségeink — ami jó és szép dolog — egyrészt híven ragaszkodnak a tisztviselők autonom szabad választásához, másrészt a helyettesítés költségeinek fedezését legtöbbnyire a felsőbb egyházi hatóságoknál keresik a püspök útján. 11. Köszönettel adózom egyet, egyházunk tisztelt vezetőségének, hogy ezen nagy drágaság idején segélyre szorult lelkészeink javára 10,000 koronát folyósított. Hason czélra érkezett ugyancsak az egyet, egyháztól 2000 korona, amely a lelkészi családokban időközben beállható súlyosabb bajok enyhítésére még rendelkezésre áll, főkép azért is, mert a magas kormány ugyancsak segélyre szoruló lelkészeink javára 125,000 koronát utalványozott, amely összegből a í. évi július hó 27-én tartolt egyetemes egyházi pénzügyi bizottság elosztási tervezetéhez képest minden kerületben 31,100 K jut 87 lelkész segélyezésére. Adjunk hálát Istennek ezen samaritánusi adományokért, annál is inkább, mert nem vagyok azon helyzetben, hogy a főtiszt, egyházkerületi gyűlés tudomására hozhassam, mely egyházközségek adtak drágasági pótlékot lelkészeiknek ezen nyomasztó viszonyok között; azonban azt, sajnos, tudom, hogy egyházközségeink legnagyobb része e téren semmit sem tett! De ha bármely oknál fogva rendkívüli segély, vagy a hivány jövedelmének emelése által egyházközségeink nem is segítenek lelkészeik súlyos anyagi helyzetén, a fokozatos egyházi hatóságok hivatalosak arra ügyelni, hogy a lelkészek terményjövedelme — többnyire az adóalapi adócsökkentési államsegélynek tíz évenként úgyis változó összegéből — készpénzzel csak felsőbb egyházi jóváhagyás mellett váltassanak meg, mert ennek a legtöbb helyütt most az a következménye, hogy a magas terményárak mellett az illető lelkészek képtelenek a megváltási árból a mindennapi kenyeret beszerezni, úgy, hogy