Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1915

1915. augusztus

12 méltóságos és főtiszt, kerületi gyűlés bölcseségétől függ. Megjegyzem, hogy ezen egyház már másfél esztendeje lelkész nélkül áll. Végül felvetem az eszmét, nem volna-e tanácsos a számadásokat illetőleg a közigazgatási évnek tartamát az egyház összes fórumain július 1-től—július l-ig megállapítani úgy, amint azt az állam már bevezette? Mert főkép az egyetemes és kerületi pénztárak fő tételei államsegélyösszegek, amelyek a kitűzött időben elszámolandók lévén, ami a naptári évet véve irányadóul, ezután nehézségekkel fog járni. Továbbá előny volna az is, hogy ez esetben a tanintézetek számadásai összeesnének a tanévvel. A változás szerintem csak abban állana, hogy közigazgatási üléseinket az állami közigazgatási év utolsó negyedében, tehát p. o. húsvét után kellene tartanunk. Ez, a munkát tekintve, szintén előnnyel járna, mert tudvalévő dolog, hogy nálunk júliusban és augusztusban a nyári fürdői utak miatt bizottsági üléseket nem tanácsos tartani, holott tavaszi időben számíthatunk arra, hogy a bizottságok tagjai megjelennek és munkát végeznek. Ez esetben nékem is megvolna a reményem arra, hogy évi jelentésemet jóval a gyűlés előtt közzétehetném, mert erre eddig — daczára a fennálló s évenként ismétlődő ker. gyűlési határozatoknak — a legjobb akarat mellett is képtelen vollam. Elég, ha csak annyit említek, hogy a feldolgozandó anyagot a maga teljességében eddig sohasem vettem kézhez idejekorán, még ez évben sem! * * * Az ez évi eseményekből íájó szívvel s kegyelettel iktatom kerületünk emléklapjaira immár bold. Ferencz Ferdinánd trónörökös és fenséges neje Hohenberg Zsófia herczegnőnek gonosz kezek által történt gyászos elhunytát. A július 5-ére elrendelt gyászistentiszteleteken kerületünk egyházközségei lerótták a boldogultak iránt kegyeletüket. Súlyos veszteség érte a testvér reform, egyházat Fejes István tiszáninneni és Antal Gábor dunántúli püspökök halálával. Egyházkerületünk nevében tolmácsoltam részvétünket a testvér reform, egyházkerületeknek, valamint táviratilag üdvözöltem az elhunytak helyére választott új vezéreket, Tüdős István tiszáninneni és Németh István dunántúli reform, püspököket. A bányai kerület egy jeles tehetségű s mindég munkára kész férfiút vesztett el Veress József békési esperes halálával. Egyházkerületünkben az egyházi és világi tisztikarban történt személyváltozásokról jelentésem végén szándékozván megemlékezni, e helyen csakis a következő, egyházkerületünket szorosan érdeklő vállozásokat kívánom felemlíteni: Elvesztettük az év folyamán több buzgó és áldásosán működő munkatársunkat, így Kosztolányi Sándor barsi esperességi felügyelőt, az egyházmegyei felügyelők seniorát, Ringbauer Gusztáv és Ulicsny Endre mosoni főespereseket. — A pályavégzett hű munkatársak emléke legyen áldott!