Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1910

1910. augusztus Közgyűlés

147 4. Önálló szakaszként a 10. §. után beiktatandó, hogy 93 az egyházlátogatást teljesítő egyházmegyei elnökség figyelme kiterjedjen annak megállapítására is: »kivándorolnak-e hívek Amerikába? milyen arányban? ideiglenesen-e vagy végképen? a kintievők összeköttetetésben vannak-e itteni egyházukkal és ittlevő rokonaikkal?» Miután a kerületi közgyűlés az ilyen egyházlátogatásokat üdvösöknek és szükségeseknek ismeri el s különben is az E. A. által el vannak rendelve, felhívja a többi egyházmegyéket, hogy hasonló szabályrendeleteket alkossanak és helybenhagyás végett mutassák be az egyházkerületi közgyűlésnek. 94. (H.) A múlt évi kerületi gyűlés jegyzőkönyvének 86-ik s az egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 167-ik pontjára vonatkozólag, melyekben a reformátió 400-ik évfordulójának mikénti megünnepléséről van szó. Csakis három egyházmegye megnyilatkozása érkezett be és a megbízott előadó e tárgyra vonatkozó magánvéleménye, elhatározza a közgyűlés, hogy e megnyilatkozások, az előadó véleményével együtt, áttétessenek, az egyetemes közgyűlés által kiküldött bizottsághoz, mely hivatva van, a reformátió 400-ik évfordulójának mikénti megünneplésére vonatkozólag javaslatait előterjeszteni. 95. (T.) Tárgyaltatott a fehérkomáromi, nagyhonti, pozsonymegyei és nógrádi egyházmegyék indítványa a lelkészek részére engedélyezendő féláru kedvezményes vasúti jegyek kieszközlése tárgyában. A közgyűlés tekintettel arra, hogy ezen kedvezményben legutóbb már a felekezeti tanítók is részesítettek s tekintettel a m. kir. kereskedelmi miniszter úrnak azon kijelentésére, hogy ezen kedvezményt legközelebb revízió alá veszi, ujolag kérelemmel fordul az egyetemes közgyűléshez, hogy a lelkészek részére féláru jegy váltására jogosító igazolvány kiszolgáltatását eszközölje ki a m. kir. kereskedelmi miniszter úrnál. 96. (T.) Tárgyaltatott a trencséni és nyitrai egyházmegyék indítványa az 1907. XXVII. t.-cz. revíziója tárgyában különösen oly irányban, hogy egyházunknak iskoláival való szabad rendelkezési joga sértetlenül íentartassék, a tanításnál mindenütt az anyanyelv használtassák s hogy a magyar nyelv tanításánál lehetetlenség ne követellessék. A közgyűlés megállapítván azt, hogy a m. évi egyetemes gyűlésünk jegyzőkönyvének 33. pontja már intézkedett az 1907. XXVII. t.-cz. és a vonatkozó miniszteri utasításnak a jogegyenlőséget és autonómiánkat sértő rendelkezései revíziója tárgyában, másrészt meg lévén győződve, hogy nem magyarajku híveinknek igaz javát és a hazában való boldogulását akkor mozdítja elő igazán, ha a maga részéről is megtesz mindent, hogy népoktatási intézeteinkben az állam nyelvét mennél eredményesebben tanítsák, amit külömben