Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1910

1910. augusztus Közgyűlés

110 tartja alkalmasnak az épületet, mert nagy része a tőidben volna s kert hozzá nincs. Ha az épület főutczai részét is átalakíttatnék újabb 20000 K-ért, akkor az itt levő lakások jövedelmezősége nagyon kérdésessé válnék. 2. Az egyház tulajdonát képező Alsó-utczai házat. Kapható volna 15—20000 K-ért. A szinte elkészíttetett átalakítási terv szerint az épület alkalmas volna tanítóképzőnek. De a bizottság meggyőződött arról, hogy az épület csak agyagba rakott görgetegből emelt épület s így falait adaptálásánál felhasználni nem lehet. Új épületet kellene tehát emelni, a mire volna is hely, de akkor a költség itt is a vételáron felül 60000 K volna, és éppen a telek azon része építtetnék be, mely most a telket annyira alkalmassá teszi egy tanítóképző czéljaira. Van megfelelő kertje, de hátránya, hogy 15 perez távolságra fekszik a főgimnáziummal közösnek tervezett élelmezőtől és tornacsarnoktól. 3. A városi kórház-alapnak tulajdonát képező Honvéd-utczai épületet. Kapható volna valószínűleg 10000 K-ért. De ez az épület is teljesen át volna alakítandó, minek költsége nem volna sokkal kevesebb, mint egy új épületé és még sem volna teljesen megfelelő. Kertje kicsiny, de szükség esetén meglehetne nyugodnia terjedelmében. A lyceumtól való távolsága 5 perez. 4. Tekintve, hogy ezen telkeken is belekerülne a kerületnek a tanítóképző 70—80000 K-ba és mégsem nyerne teljesen a mostani kívánalmaknak megfelelő épületet és területet, a bizottság ismételt tárgyalások után megint csak arra a meggyőződésre jutott, hogy a már 1907-ben ajánlott Czobor-féle telket kellene megvenni. Az igaz, hogy az ára most már 8600 K helyett 12000 K, de a bizottság azt vallja, hogy ezt is megéri a következő okoknál fogva: A telek nagysága 6 hold. Fele gyümölcsös, fele kaszáló és legelő. Közvetlen a lýceum mellett fekszik egy keletfelé néző lejtőn. Van rajta 2 épület. Az egyik lakóház 3 szobával és mellékhelyiségekkel, mely nagyon csekély átalakításokkal az iskolaszolga lakása lehetne. A másik egy istálló, hol teheneket lehetne tartani a tanulók gazdasági kiképzése czéljából. Szénát a nagy kert bőven szolgáltat. A terület felső részén egy forrás. Van egy körülbelül 80 méter hosszú és 12 méter széles terrasza, melyen fel volna építhető a tanítóképző egyemeletes épülete csekély földmunkával, a mi Selmeczbányán sokat mond. Az épület gyakorló iskolával és a legszükségesebb tanítási helyiségekkel belekerülne 60000 K-ba. Ehhez véve a vételár 12000 K-val és 8000 K felszereléssel, összesen 80000 K-ból létesíthető volna a tanítóképző épülete. Ezt a 80000 K-t a kerület a most már pörrel meg nem támadott Csemez Miklós hagyatékból hasítaná ki, úgy hogy ebből azután csak 5000"76 K maradna mint kamatozó tőke. A tanítóképző normál költségvetése ezek szerint a múlt évben már bemutatottnak csekély változtatásával következőleg alakulna, természetesen mindig azon feltevéssel, hogy az állam az 1909. évi márczius 16-án 46,447. sz. a. kelt ministeri rendelet értelmében megadná a tanárok fizetéskiegészítését.